Az Országgyűlés elé kerül a státusztörvény tervezete
Benyújtja a Belügyminisztérium azt a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezetet, ami ellen hónapok óta tüntetnek a diákok és a tanárok is.
Az Országgyűlés elé kerül a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezete – írja a HVG. A Belügyminisztérium közleményében azt írja, hogy „több hónapos, átfogó egyeztetést követően” nyújtják be kedden a törvény tervezetét. „A törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését” – írják. A státusztörvény ellen hónapok óta tüntetnek a tanárok, diákok, szülők és támogatóik, a tüntetések pedig többször erőszakba is fulladtak, amikor a tüntetők és a rendőrök összecsaptak.
A belügy szerint „a tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások miatt ismét leszögezzük: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek”.
A státusztörvény tervezetét a belügy március másodikán tette közzé társadalmi egyeztetésre, állításuk szerint összesen húsz alkalommal egyeztettek a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel és az országgyűlési ellenzéki pártokkal is. A szakszervezetek szerint azonban a törvénytervezet még így is nagyon távol van attól, hogy a pedagógusok számára valóban elfogadható legyen.
A kormány 2023. januárjától tíz százalékos béremelést adott, viszont a belügy a mai közleményében az áll, hogy akkor tudnak a tanároknak érdemi emelést adni, hogy Magyarország megkapja a „hazánknak jogosan járó uniós forrásokat”.
A Pintér Sándor vezette tárca meghívta az ellenzéki pártokat is az egyeztetésre, de a pártok nem működtek együtt a tárca szerint. „Az egyeztetés során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadtuk” – áll a közleményben.
Ha a parlament elfogadja, akkor a státusztörvénnyel kezdetét veszi a teljesítmény alapú bérezési rendszer az oktatásban. Ezzel kapcsolatban a belügy azt írta: „aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni”.
(Kiemelt képünkön demonstráció az Emberi Erőforrásook Minisztériuma előtt. Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu)