Az Orbán-kormány nagyon szeretné, ha a Corvinus 2030-ra a világ 200 legjobb egyeteme között lenne
Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője október elején a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának pécsi tisztújító közgyűlésén megjegyezte, hogy az Orbán-kormány a magyar felsőoktatás egészében bevezetné a Corvinus-modellt. Két jobbikos országgyűlési képviselő, Brenner Koloman és Farkas Gergely írásbeli kérdésben érdeklődött a minisztertől arról, hogy pontosan mit jelent a Corvinus-modell kiterjesztése a felsőoktatásban.
A 168 Óra írta meg elsőként, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem átkerül az Emmi fenntartásából az innovációs tárcához, az egyetemet a tervek szerint egy közalapítvány működtetné a jövőben. A Népszava információi szerint a Corvinuson 2020-tól már nem hirdetnének meg állami férőhelyet, és jelentősen növelni akarják a fizetős és a külföldi hallgatók arányát.
A két jobbikos képviselő arról érdeklődött, hogy milyen konkrétumokkal jár a Corvinus-modell átvétele, mitől lesz sikeresebb ez a forma, illetve tervezi-e a kormányzat az államilag finanszírozott férőhelyek számának csökkentését.
A minisztérium nevében Cseresnyés Péter parlamenti államtitkár válaszolt, kevés konkrétummal. Eszerint az új működési formák bevezetése 2014 óta tervben van, amelyet most valósít meg a kormányzat.
– A cél, hogy a mintaegyetemnek leginkább alkalmas Corvinus a rugalmasabb keretfeltételeknek köszönhetően 2030-ra a világ 200, Európa 100 legjobb egyeteme közé kerüljön
– állapította meg az államtitkár.
Cseresnyés Péter válaszában megjegyezte, hogy a kormány a hazai felsőoktatást nemzetközi szinten is versenyképessé kívánja tenni, és minden ellenkező állítással szemben hosszú távon számol az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai képzési helyek fenntartásával.
