Az ígérgetés nem megy ki a divatból
A Tárki kutatása szerint az MSZP népszerűsége évtizedes mélypontra csökkent. A párt először a közvélemény-kutató céget támadta és kapcsolta össze a Századvéggel, majd elnézést kért a tévedés miatt. Mindenesetre az eredmény jelzésértékű, még ha nem pontos is: több hónapos tendencia alapján jelenthető csak ki, hogy tényleg csökkent-e a szocialisták támogatottsága. A jelenlegi zuhanás okairól Kiszelly Zoltán politológust kérdezte Herskovits Eszter.
– Nemrégiben azt mondta: a népszerűség-zuhanás egyik oka lehet, hogy az MSZP támadta a rezsicsökkentést. Értsük ezt úgy: a Fideszes kampány az alacsonyabb energiaárakról a baloldali szavazók egy részét is meggyőzte?
– Igen. Leginkább azokat, akik eddig is lazábban kötődtek az MSZP-hez. Vagyis: utoljára 2006-ban szavaztak a baloldalra. Majd a 2008-as népszavazáson és a 2010-es országgyűlési választáson is a jelenlegi kormányt támogatták, de azóta a Fideszből is kiábrándultak. Emellett a bizonytalanok és az alapvetően baloldali beállítottságú, alacsony státuszúak is meggyőzhetőek, ha azzal kampányolnak: több marad hó végén a pénztárcájukban.
– Ennyire rövid lenne a választói emlékezet? Hiszen a szociális népszavazás óta mindenki tudhatja: amikor arról szavaztatják a lakosságot, hogy szeretne-e kevesebbet fizetni valamely szolgáltatásért, a végén többszörösen fizettetik vissza vele a költségvetésben keletkezett hiányt. Jó példa erre a gyengélkedő egészségügy és a ma már fizetős felsőoktatás is.
– A választói emlékezet nagyon rövid, s ezt a Fidesz is tudja. Azzal szerezhet jó pontokat a szavazóknál, ha az egyének szintjén ad megoldási javaslatokat, függetlenül attól, hogy mi volt a korábbi hasonló kampányok hosszú távú hatása. Az átlag szavazó nem érti, hogy mi a rezsicsökkentés társadalmi és gazdasági ára. És nem is érdekli igazán. Azt akarja, hogy a politika oldja meg és ha csődöt mondana – mert mégsincs pénz és vissza kell vonni az intézkedést – szavazattal büntet. És miközben az ellenzék a demokráciát félti, addig átengedi a terepet a Fidesz kvázi emberközeli politikájának.
– De hogyan lehet felelősen kampányolni a rezsicsökkentéssel szemben? Az ellenzék vagy megpróbál beszállni az ígérgetésversenybe – amit megkísérelt, de csúfos kudarcot vallott, nem illett hozzá – vagy őszintén bevallja: új pályára kell állítani a gazdaságot, és ennek az eredménye csak évek múlva látszik majd igazán.
– Az ellenzék részéről az lenne a felelős viselkedés, ha összefognának végre. Csak ezzel a szinergia hatással tudják eljuttatni az üzenetet a választók felé: van alternatíva. Jelenleg úgy tűnik, nincs. Az is fontos lenne, hogy végre egyértelművé váljanak a szerepek. Kónya Péter megszólíthatná a rendszerváltás veszteseit, Juhász Péter a fiatalokat és civileket. Bajnai pedig foglalkozhat a gazdasággal, de nem úgy mint most: ezzel a szigorúan szakmai kommunikációval legfeljebb egy londoni bankár konferencián arathat sikert.
– Egyre többen gondolják úgy: biztosan lesz összefogás, de egyelőre az ellenzéki formációk saját belső pozíciójuk erősítésén dolgoznak. De ön szerint mikor érzik majd elég erősnek magukat az együttműködéshez?
– Kétségtelen: javában zajlik az előválasztási kampány a baloldalon, de előbb-utóbb a választási törvény rákényszeríti a szereplőket az összefogásra. Az egyértelműnek látszik: Bajnaiék kétszámjegyű eredményt akarnak, mielőtt ebbe belemennek. Amit ugyan sikerült elérniük az időközi választásokon, de ez akkor válik meggyőzővé, ha legalább három-négy hónapon át tartják ezt a népszerűségi indexet a közvélemény-kutatásokban. Utána elkezdhetnek gondolkodni az együttműködés mikéntjén.
– Nem lesz az késő?
– Úgy gondolom, ha május, legfeljebb június környékén sikerül megállapodni, akkor még könnyen tudatosíthatják a szavazókban, hogy mégis van ütőképes alternatíva a Fidesszel szemben. Ezután ez már egyre nehezebb lesz. Nyilván akkor is tudnak majd jelölteket állítani, össze tudják fésülni az alapvetően hasonló koncepciókat közös programmá – csak épp arra nem marad idő, hogy az összefogás ténye és üzenete eljusson a szavazókhoz.
