Az Európai Bizottság is elmagyarázza, miért jó nekünk a GDPR

Az EU új adatvédelmi rendeletének (GDPR, General Data Protection Regulation = Általános Adatvédelmi Rendelet) köszönhetően az Unió polgárai nagyobb ellenőrzés alatt tarthatják személyes adataik gyűjtésének és felhasználásának módját, de a rendelet az adatok kiszivárogtatása ellen is biztosabb védelmet nyújt – magyarázza közleményében az Európai Bizottság.

Ha Ön online vásárol, a közösségi médiát használja, vagy éppen az adóbevallását nyújtja be, mostantól sokkal biztosabb lehet abban, hogy mi is történik a tranzakciók során megadott személyes adataival. Mindez azért lehetséges, mert a GDPR jogot biztosít arra, hogy ellenőrizhesse személyes adatainak felhasználását.

• Elege van abból, hogy olyan reklámokat kap, amelyek egyáltalán nem érdeklik? Kérheti, hogy vegyék le az elérhetőségét a marketing célokra használt listákról.
• Zavarja valamilyen online tartalom? Bizonyos körülmények esetén kérheti azok törlését.
• Online szolgáltatót szeretne váltani? Joga van ahhoz, hogy minden adatát kikérje a korábbi szolgáltatótól, és azokat az új szolgáltató rendelkezésére bocsássa.

Az új rendelet az EU teljes területére érvényes, de még az olyan nem uniós vállalatokra is vonatkozik, amelyek célcsoportja az EU polgárai.

Tehát akár magyar, akár külföldi terméket vásárol, ugyanazok a jogok és védelem illeti meg.

Bár a GDPR rendelet egyéni jogokat biztosít, az már az egyéneken múlik, hogy élnek-e vele. Ha valaki úgy gondolja, hogy sérültek az adatvédelmi jogai, akkor kapcsolatba léphet az adatait kezelő szervezettel, amelynek kötelessége késedelem nélkül és ingyenesen reagálni. Mindenkinek joga van panaszt benyújtani a nemzeti adatvédelmi hatósághoz vagy a bírósághoz.

Magyarországon a GDPR rendelettel foglalkozó hatóság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A szervezetet Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos vezeti. További információ a GDPR alkalmazásáról a szervezet honlapján olvasható.

A GDPR rendelet az 1995-ös keltezésű európai Adatvédelmi Irányelvet váltja fel, amely jóval azelőtt született, hogy megjelentek volna az interneten és a felhőalapú megoldásokban használt adatfeldolgozási módszerek. Az azóta eltelt időszakban alapjaiban változott meg a személyes adatok megosztása és felhasználása, így szükségszerűen az EU adatvédelmi szabályozását is modernizálni kellett.