Az Alkotmánybíróság szerint nem alaptörvény-ellenes az SZFE-törvény
A testület ugyanakkor kimondta: alkotmányos követelmény, hogy a fenntartó köteles a felsőoktatási intézmény szenátusa számára lehetőséget adni érdemi javaslattételre, amelyet nyomon követhető módon figyelembe kell venni döntéshozatalkor.
Február 18-án érkezett be az Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Törvényszék végzése, amelyben normakontrollt kért a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügyében. A bíróság alaptörvény-ellenesnek tartotta nemcsak az SZFE-törvény egyik pontját, hanem azt is, hogy a felsőoktatási törvény módosítása után a választott szenátus helyett minden alapítványi tulajdonba adott egyetemen a fenntartó alapítvány fogadhatja el egyebek közt az intézmény költségvetését, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, írja ki a rektori pályázatot – írja a hvg.hu.
A közzétett Ab-határozat nem semmisítette meg a vitatott paragrafusokat, de kimondta: alkotmányos követelmény, hogy a fenntartó köteles a felsőoktatási intézmény szenátusát – mint a felsőoktatási intézmény oktatási-kutatási autonómiájának letéteményesét – megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt biztosítani, továbbá lehetőséget kell biztosítania érdemi javaslattétel megfogalmazására, amelyet a fenntartónak nyomon követhető módon figyelembe kell vennie döntéshozatala során.
Az indoklás szerint a költségvetés végleges elfogadása a kuratórium részéről „nem sérti a felsőoktatási intézmény autonómiáját, amennyiben a költségvetés részletes megalkotásában a szenátus érdemi megismerési, javaslattételi és véleményezési lehetőséggel bírt”. Az Ab szerint „a szenátusnak érdemi befolyást biztosító jogszabályi környezet alapján a támadott szabályozás nem alaptörvény-ellenes”.
Mindezt az támasztja alá az Ab szerint, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról hozott törvény kimondja: a döntési jogosítványokat a fenntartó úgy gyakorolhatja, hogy „a szenátusnak az alapító okiratban véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani.” Arra nem tér ki az indoklás, hogy a véleményezés sokkal kevesebbet jelent, mint az egyetértési, azaz vétójog, és a kuratóriumok dönthetik el, hogy e kettő közül melyiket alkalmazzák – emlékeztet a lap.
(Kiemelt képünk illusztráció: 168.hu | Merész Márton)
