Az "Alaptörvény asztala" is kap tőlem egy kaszinótojást

De komolyra fordítva a szót, azt gondolom, hogy egy ilyen, újabb, szánalmas, demagóg és értelmetlen pótcselekvésre csak a humor, az irónia eszközeivel szabad válaszolnunk. Erről nem lehet és nem is szabad komolykodva vitázni, hiszen arra mindenképpen méltatlan ez az ügy (is).

Ahogyan egyre inkább alkalmatlan és méltatlan a regnáló hatalom, a dilettáns Orbán-kormány is, mely úgy tűnik, hogy végleg feladta a racionális, tisztességes kormányzás lehetőségét.

Orbánéknak ugyanis nincsen értelmes gazdaságpolitikájuk, nincsen méltányos szociálpolitikájuk, csupán két alapvető, öncélú törekvésük van. Az egyik, hogy minden eszközzel és minden áron bebetonozzák antidemokratikus, sőt egyre inkább zsarnokivá váló hatalmukat. A másik, hogy a gyalázatos és jogsértő Kubatov-listáik mentén véglegesen megosszák a nemzetünket. Orbánista, hithű, lojális „jó magyarokra” és a nemzeti együttműködés rendszeréből kipottyant, másként gondolkodó, kritikus vagy baloldali „rossz magyarokra”.

Ezen törekvéseik árnyékában pedig már valóban csak effajta pótcselekvésekre és a végtelenségig leegyszerűsített, demagóg és hazug kommunikációra jut az idejükből. (Lásd Szijjártó Péter bohókás nyilatkozatait, melyek már nem is a politika, hanem sokkal inkább a pszichiátria területére kívánkoznának.)

Így aztán Orbánék a NENYI (azaz Orbán-bulla) után kirakják a szakrális „alaptörvény asztalát”, azaz bocsánat, az „Alaptörvény Asztalát” is és azt hiszik, hogy ezzel végérvényesen beírták magukat a nagy államalapítók és államférfiak sorába. Persze annak ellenére, hogy egyetlen tisztességes, értelmes döntésük vagy intézkedésük sem volt, illetve nem építettek még egy vidéki bakterházat sem.

Nos ez a valóban szánalmas, szívszorító és groteszk ebben az igénytelen, öncélú és magamutogató cirkuszukban. De hát mint tudjuk, ha már kenyér nincsen, legalább cirkusz legyen...

Szóval azt gondolom, hogy hamarosan ellátogatok Orbánék egyik új, tragikomikus „kegyhelyéhez” és megadom az „alaptörvény asztalának”, ami jár neki. Talán egy kaszinótojást, tekintettel a hagyománytiszteletre, talán egy svéd gombasalátát, főhajtásként a sokszínű, demokratikus Európa előtt. Esetleg egy száznapos tojást, hogy egyúttal megemlékezzünk a kínai kapcsolatról is...

Azt gondolom, hogy ezt kell tegyem, hiszen a diktatúrák legnagyobb és legádázabb ellenfele éppen a humor. Szóval hajrá civil kurázsi, hajrá kaszinótojás!

Végezetül megjegyezném, hogy az Orbán-bulla tavalyi, kaszinótojásos „meggyalázásáról” szóló bírósági ítélet már jogerősen kimondta, hogy mindez a szabad, politikai véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik, illetve nem lépi át annak alkotmányos, jogi kereteit.

Ezt főként az esetleges bátor (el)követők felé címeztem...

dr. Dániel Péter