Orbán nem nevezett megbízhatatlan labancnak! Ezt állítja az osztrák kancellár

Mintha békülni akarna Sebastian Kurz a Brüsszellel háborúzó magyar kormányfővel.

2018. október 14., 15:05

Szerző:

Az EP döntése a Sargentini-jelentésről nem "ítélet" és nem is "bizonyíték" Magyarország ellen, hanem lehetőség egy párbeszéd elkezdésére és a kifogások kivizsgálására - nyilatkozta Sebastian Kurz osztrák kancellár egy vasárnapi német lapinterjúban. 

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lapban közölt interjúban arra a felvetésre, hogy a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP-) elfogadásával kezdeményezett eljárással kapcsolatban az EPP-ben egyesek a Fidesz kizárását sürgetik, ő pedig kilátásba helyezte a tagság felfüggesztésének lehetőségét, elmondta, hogy a helyes eljárás a folyamatok pontos szemrevételezése és a kedvezőtlen fejlemények elkerülése. Az európai uniós pártcsaládok tagjai pedig "nagyon is tudnak hatni egymásra informálisan, ahol ez szükséges" - jegyezte meg az EPP-hez tartozó Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke.

Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kormányfője elmondta, hogy a tagállamok EU-s ügyekért felelős minisztereit összefogó Általános Ügyek Tanácsa a következő ülésén foglalkozik a témával. Azokon a területeken, amelyeken a kifogások megalapozottnak bizonyulnak, a magyar félnek utólagos kiigazításokat és javításokat kell eszközölnie - mondta Sebastian Kurz.

A kancellár nemmel válaszolt a konzervatív lap azon kérdésére, hogy nevezte-e őt Orbán Viktor magyar kormányfő megbízhatatlan labancnak.

Hozzátette: "nagyon korlátozó irányvonalat" képvisel a migráció ügyében, mert úgy véli, hogy az illegális migráció veszélyezteti Európa rendjét, biztonságát és stabilitását. "Ugyanennyire egyértelműen képviselem azt, hogy a jogállamiság és a demokrácia az együttélés alapja Európában" - mondta, megjegyezve, hogy álláspontja valamennyi kollégája előtt ismert.

Az EU-s menekültügyi rendszerrel kapcsolatos soros elnöki törekvésekről szólva hangsúlyozta, hogy a "jó irányba tartó erőteljes mozgás" látható. A "trendforduló" a júniusi EU-csúcs volt, amelyen az állam-, illetve kormányfők megegyeztek arról, hogy az EU-s külső határ védelmét és a származási-, és tranzitországokkal folytatandó együttműködést kell a középpontba helyezni.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ezzel a megegyezéssel "befejeztük a kötelező elosztási kvótákról évek óta folytatott vitát" - mondta Sebastian Kurz. Hozzátette, hogy most a "váltás" előkészítése zajlik, "el a kötelező kvótától, amely nem fog megvalósulni, egy kötelező szolidaritás felé", amelyhez ugyan mindenkinek hozzá kell járulnia, "de nem feltétlenül migránsok befogadásával".

"Ami pedig a külső határ védelmét illeti, abszolút jó úton vagyunk", a határátlépések, "érkezések száma 95 százalékkal csökkent 2015-höz képest" - mondta az osztrák kancellár.

Arról is szólt, hogy le kell zárni az Európába irányuló "illegális utakat", és helyettük "legális utakat kell nyitni Európa felé áttelepítési programok révén", amelyekkel az EU-tagállamok számára "elviselhető" számban érkeznének emberek, és így valóban a védelemre szorulóknak segítene az EU.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.