Aprómunka kell a szavazók meggyőzéséhez, az ellenzék pont erre képtelen
– Az ellenzéki pártoknak nincs olyan mondanivalójuk, ami a választókerületekben közösséget teremtett volna. Korábban az MSZP és a Jobbik kiépítette a vidéki networkjét, voltak helyi politizáló erői, akik véleményvezérként közvetítették pártjaik üzeneteit. De ez már a múlté – mondja Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője. Szerinte a kisvárosi, vidéki Magyarországon, ahol a legnagyobb válságban van a baloldal, eltűntek a szocialistákhoz köthető helyi erők, mert nem foglalkoztak velük, nem keresték őket a párt országos központjából. Közben a Fidesz – amellett, hogy fenn tudta tartani az intézményrendszerét – helyi embereit is fel tudta készíteni a saját médiáján keresztül.
– Az MSZP látta, hogy foszlik szét a társadalmi szövete, mégsem tudta azt újraszőni – mondja. A fővárosban abban az illúzióban ringathatták magukat, hogy itt jobb a helyzet: vannak aktivistáik, lehet őket mozgatni.
Győri Péter kiábrándította őket. A VIII. kerületi polgármesterjelölt egy Facebook-bejegyzésben tárta fel, hogy a Kubatov-listával operáló fideszes hatalomtechnikai gépezettel szemben mennyire tehetetlen a helyi ellenzék.
Győri szociológus, korábban szabad demokrata képviselőként tagja volt a fővárosi közgyűlésnek, ő a Menhely Alapítvány alapítója és elnöke. Civil jelöltként indult az időközi választáson, felsorakoztak mögötte az ellenzéki pártok. A júliusi polgármester-választáson a fideszes Sára Botond 8269 voksot kapott (62,85 százalék), Győrire 4787-en szavaztak (36,38 százalék). 44 223 kerületi lakos nem ment el voksolni, a kerületben élő választókorúak 76,95 százaléka.
Győri Facebook-posztjában azt írta: „A Fidesz egy jól olajozott, rutinszerű, bármely településen működtethető hatalomtechnikai gépezetet üzemeltetett a józsefvárosi időközi polgármester-választás esetében is.” A különböző aláírásgyűjtések során megszerzett adatokat utca- és házfelelősök segítségével folyamatosan karbantartották, a választásokra ütemezve jelentettek be helyi közhangulatot, közvéleményt befolyásoló fejlesztéseket (köztisztasági gépek vásárlása, óvodák, iskolák támogatása, közbiztonsági akciók szervezése satöbbi) és más új projekteket (terek rendbetétele, strand építése.)
Győri lapunknak azt mondja, hogy az ellenzékkel szemben a Fidesz folyamatosan tartja a kapcsolatot a lakossággal, szimpatizánsaiknak rendezvényeket szervez, így jól karbantartott hálózati kapcsolataik vannak.
Győri arról is ír, meglepte az, hogy a tavaszi választásokon „10-15 százalékokat elért ellenzéki pártok kerületi szervezetei jó, ha két-három tagot, legfeljebb egy-két tucat aktivistát tudnak csak fölmutatni valójában”.
A kerületben két héttel a voksolás előtt még nem volt ellenzéki jelölt. Győri végül baráti unszolásra, civil aspiránsként vállalta. Facebook-posztjában egy támogatójának megjegyzését idézte: „Nagyon alkalmas polgármestere lennék Józsefvárosnak, azonban messze nem én vagyok a legalkalmasabb jelölt a kampányban.” Tapasztalata, habitusa, médiakapcsolatai alkalmassá tették a jelöltségre, de – mint Győri magáról írja – ismeretlen volt a kerületiek szemében, nincsenek szónoki képességei, alkalmatlan bármilyen betanult szöveg hiteles elmondására.
Emellett az őt támogató szervezetek egyikének sem volt programja, aktivistahálózatuk hiányos volt, és „számos lényeges kampányszervezési, -menedzselési és koordinációs feladat elvégzése” rá hárult.
– A nagypolitika nem feltétlenül viszi el az embereket a szavazóurnához, ahhoz aprómunka kell – mondja lapunknak Győri Péter.
Sok az elégedetlen, ám a helyi ellenzéki pártok őket nem vonják be a jelölt kiválasztásába, a helyi problémák megoldásába, a szervezetek nem élnek pártéletet, így a bizonytalanok nem érzik azt, hogy foglalkoznak velük.
Kiss Ambrus szerint a tavaszi választási kudarc után bekövetkezett apátia okolható a VIII. kerületben történtekért, másrészt kevés mozgósító erővel bírt a jelölt független volta. Hiába követelték sokan, hogy fogjanak össze az ellenzéki erők, mert csak így verhető meg a Fidesz, a szavazók többet akartak ennél: nemcsak nemet akartak mondani a jelenlegi hatalomra, hanem valami mellett is voksolni.
Az elemző szerint a jelöltté válásnak azzal kellett volna kezdődnie, hogy Győri az aktivistákat meggyőzi arról, alkalmas a feladatra. Az idő rövidsége, a kétharmad, az ellenzéki letargia miatt ez nem következett be.
A Fidesz ezzel szemben elvégezte a házi feladatát, összeírta a mozgósíthatók körét, megszólította, rábírta őket, hogy menjenek szavazni. De ez a szisztéma nem verhetetlen: Szegeden korábban, és most is, a XV. kerületben legyőzte az ellenzéki jelölt a Fideszt.
– Az ellenzék akkor tud győzni egy adott választáson, ha olyan tétet ad a választóknak, amely mobilizálja a kormányellenes erőket. Ilyen volt a tapolcai, veszprémi voksolás. A másik lehetőség, hogy a párt helyben kiépített társadalmi hálózattal bír. Ilyen pozíciót foglal el a baloldal a XIII. kerületben vagy Szegeden – magyarázza az elemző.
Vasárnap Kőbányán a Fidesz nyerte az időközi választást: a DK és az MSZP által támogatott momentumos jelöltet verte meg a kormánypárti induló. A XV. kerületi időközi polgármester-választáson viszont 697 szavazattal sikerült győznie a baloldalnak. Hajdu László DK-s polgármester tavasszal lett országgyűlési képviselő, akkor az a fideszes László Tamást verte meg a választáson, akit most a Hajdu által ajánlott polgármesterjelölt győzött le. László Tamás városépítési és városgazdálkodási szakmérnök, korábban törvényhozó volt, egy cikluson át polgármesterként dolgozott itt. Ellenfele, Németh Angéla alpolgármester, aki Hajdunak már húsz éve kollégája, 21 évesen lett képviselő. Korábban volt MSZP-tag is, ma pártonkívüli, pontosabban: a Rászorulókat Támogató Egyesület (RÁTE) színeiben indult. A Jobbik és az LMP nem állított jelölteket, de nem is állt ki Németh Angéla mellett. A Momentumnak sem volt saját aspiránsa, jelezték: lélekben drukkolnak a RÁTE-s jelöltnek. Ellenfelei mindent bevetettek Németh Angéla ellen: hamis szórólapokat terjesztettek róla, a fideszes jelölt iskolások között kampányolt, és még kormányzati pozíciót is kreáltak számára, a panelépületek megújításáért felelős miniszteri megbízottá nevezték ki.
Németh Angéla Győri Péterrel ellentétben ismert volt a körzetében, kampánya működött, bár – hasonlóan a józsefvárosi ellenzéki jelölthöz – kevés erőforrása volt, mégis ő lett a győztes. Vagyis az ismertség, a jól megválasztott kampányeszközök győzelemre juttathatják az ellenzéki jelöltet.
– Az MSZP és a DK jól együttműködtek a kampányban. Jelöltünknek nagy segítséget adtak; szórólapokat gyártottak, kerületi hirdetéseket vásároltak, közösségi médiatartalmat gyártottak – meséli a helyi kampányra rálátó forrásunk. A Párbeszéd és az LMP aktivistái pedig a kitelepülésekben segítettek. A kampányban részt vevők nem érezték úgy, hogy az LMP helyi vezetői teljes mellszélességgel mellettük állnának, volt, hogy a DK fiókszervezetének titulálták a RÁTE-t. Szél Bernadett volt LMP-s társelnök viszont velük ellentétben videoüzenetben állt ki a jelölt mellett. Valamennyi XV. kerületi szavazókörben két delegáltja volt a baloldalnak, összesen 140 ember. Jogi csapat is segítette a munkájukat, általuk tudott politikai üggyé válni a fideszes László Tamás iskolai kampánya. Emellett fiatal balliberális értelmiségiek, művészek, politológusok segítették a kampányt. A balos polgármesterek nagy része azonban nem szállt be a korteskedésbe, pedig hívták őket.
– Pedig előbb-utóbb az ellenzéki polgármesterek, önkormányzati vezetők kampányát kell majd koordinálni, egységes platformot, mozgalmat kellene létrehozni, így segítve a 2019-es önkormányzati választásokon való részvételt – magyarázza névtelenséget kérő helyi forrásunk.
Kiss Ambrus szerint az ellenzék házi feladata: tüntesse el a fehér foltokat, legyen jelen a településeken. A 2018-as szavazóköri eredményekből kiolvasható: azokon a településeken, ahol korábban volt önkormányzati jelöltje, szignifikánsan több szavazatot kapott a baloldal.
Az elemző úgy véli, ahhoz, hogy saját kapcsolatuk legyen, terepmunkát kell végezni, és nem elég felcsapni a telefonkönyvet. De a fehér foltok eltüntetéséhez szerinte mondanivalóra is szükség van. Ehhez kevés a demokráciadeficitet hangsúlyozni.
– A helyiek problémáira ez nem ad választ. Igaz, a Fidesz sem tud az anyagi biztonság elvesztésére, a jövő iránti félelemre megoldást találni, de az idegenektől való rettegésre igen – mondja.
A Botka László által korábban hangoztatott Fizessenek a gazdagok! szlogenre jól rezonáltak a választók. Az ugyanis az újraelosztásról, annak igazságtalan voltáról szólt. De ha rosszul van hangszerelve a szlogen, akkor elitellenes hatása is lehet.
A Fidesz várhatóan a migránsveszélyt hangsúlyozza majd az uniós választásokon. Kiss Ambrus szerint az ellenzék ezzel szemben azt állíthatja: ha ezen a vágányon haladunk, Európa más irányba megy majd hozzánk képest.
– Azt mondhatják, mi azt ajánljuk nektek, amit szerettek: lehessen szabadon utazni, munkát vállalni, az áruk akadály nélkül jöhessenek. Ez jó kiindulópont lenne.
