Amnesty: Tízezreket veszélyeztet a menedékjogi törvény módosítása

A törvénymódosítás, amely augusztus 1-jén lép hatályba, olyan helyzethez vezethet, amelyben minden menedékkérőt, aki az országba valamely szomszédos balkáni államból próbál belépni, elutasítanak és Szerbiába toloncolnak. Ráadásul a magyar hatóságok jelenleg egy 4 méteres kerítést építenek 175 km hosszan a szerbiai határ mentén, hogy meggátolják a menekültek és migránsok belépését az országba.

Az Amnesty International arra szólít fel, hogy a törvényt sürgősen vizsgálja meg a magyar Alkotmánybíróság.

„Ez a lépés egy rosszul álcázott kísérlet arra, hogy Magyarország kibújjon a menekültek segítésére és megvédésére vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségei alól, akiknek globálisan elismert joguk van a menedékkérelemhez” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.

„A hatóságok Magyarországon – vagy bármely más országban – nem tagadhatják meg a menedékkérők kérelmeinek egyéni elbírálásra való jogát. A menedékkérők egész csoportjának teljes elutasítása helyett Magyarországnak kötelessége, hogy segítse azokat, akik menedéket kérnek, illetve, hogy minden kérelmet egyénileg bíráljon el.”

A módosítás alapján a belépést minden olyan menedékkérőtől megtagadják majd, aki előtte egy olyan országon halad át, amely a magyar hatóságok által „biztonságosnak” tartott országok listáján szerepel, ideértve Szerbiát és Macedóniát is. Bárkit, aki egyszerűen átutazott ezeken az országokon, tekintet nélkül a származási országukra, feltartóztathatnak a határon.

Magyarországon megszaporodtak a menekültellenes megszólalások és cselekmények, mióta a Balkán felől érkező migránsok és menedékkérők száma megnőtt. A Magyar Helsinki Bizottság szerint 2015. július 10-ig az év eleje óta menedékért folyamadók 99%-a – 86 ezer ember – Szerbián keresztül lépett be az országba.

A hónap elején kiadott jelentésében az Amnesty International dokumentálta a migránsok és menedékkérők Balkánon keresztüli átutazásának pusztító következményeit. A menekültügyi rendszerek Macedóniában és Szerbiában nem hatékonyak, és nem tudják garantálni a nemzetközi védelmet a rászorulóknak.

A szerb menedékjogról szóló törvény megfelelő alkalmazásának hiánya a menedékkérelmek nagy részének felfüggesztéséhez vagy megszüntetéséhez vezet. Ez az emberek jelentős részét annak a veszélynek teszi ki, hogy visszaküldik őket Macedóniába, onnan pedig Görögországba. 2014-ben a 388 szerbiai menedékkérelemből menekültstátuszt csak egy menedékkérő kapott – egy tunéziai állampolgár – rajta kívül pedig öt szíriai kapott kiegészítő védelmet a fegyveres konfliktus miatt.

„A helyzet egyszerűen tarthatatlan – az Európa határvidékein fekvő országokba rekordszámú migráns és menedékkérő érkezik, de az egyik helyről a másikra küldözgetés nem megoldás, és nem menti fel az olyan országokat, mint Magyarország vagy Szerbia a jogi kötelezettségeik alól” – hangsúlyozta John Dalhuisen.

Az Amnesty International szerint a menedékjogról szóló törvény módosítása sérthet számos nemzetközi egyezményt: 1951. évi Genfi Menekültügyi Egyezmény; az Emberi Jogok Európai Egyezménye; A kínzás és más kegyetlen vagy megalázó büntetések elleni nemzetközi egyezmény; A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és Az Európai Unió Alapjogi Chartája, illetve ellentétes lehet Magyarország Alaptörvényével.

„Levelet küldtünk a magyar országgyűlési képviselőknek, arra kérve őket, hogy éljenek alkotmányos jogukkal, és kezdeményezzék a módosítás Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. Bízunk benne, hogy a magyar képviselők megértik a helyzet súlyosságát, és az emberi jogok védelmét helyezik gondolkodásuk középpontjába – mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója.