Amerika és Magyarország kapcsolata az I. világháborúban Trianon amerikai szemszögből, magyar szerző tollából

A világ vezető nagyhatalmának, az Egyesült Államoknak Magyarországhoz fűződő viszonyát dolgozza fel Dr. Glant Tibor, a Debreceni Egyetem oktatójának legújabb kötete. A magyar szakirodalomban kuriózumszámba menő mű az Egyesült Államok és Magyarország történelmi kapcsolódásait tárja fel az első világháború és az azt követő béketárgyalások időszakában.

2008. december 11., 23:57

A könyv hiánypótló a maga nemében: az elmúlt 90 év során sokan és sokféleképpen írtak az Egyesült Államok részvételéről a Trianoni békeszerződés megalkotásában, de a háború időszakával és a békekonferenciára történő amerikai felkészüléssel gyakorlatilag senki nem foglalkozott. Ennek alapvető oka az volt, hogy kétoldalú amerikai-magyar kapcsolatokról a háború idején nem beszélhetünk, mivel az amerikaiak egy kevésbé fontos birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia még kevésbé fontosabb keleti részének tekintették Magyarországot, magyarázza könyvében Dr. Glant Tibor, az amerikai-magyar kapcsolatok szakértője.
A mű a magyar szakirodalomban elsőként veti össze mind a szövetségesek Monarchiával kapcsolatos hadicéljait, mind pedig az amerikai belföldi és külföldi propaganda szerepét a Monarchia sorsának alakulásában. Elemzi továbbá Wilson magyarokról alkotott képét és külpolitikai vezetési stílusát, illetve ennek tükrében az amerikai béke-előkészületeket.
A jelen kötet a szerző tíz évvel ezelőtt megjelent, angol nyelvű könyvének magyar olvasók számára átdolgozott és a legfrissebb kutatási eredményekkel bővített kiadása.
Glant Tibor: Kettős tükörben: Magyarország helye az amerikai közvéleményben és külpolitikában az első világháború idején. Debrecen: DEENK Kossuth Egyetemi Kiadó, 2008. Amerika tegnap és ma 1. Sorozatszerkesztők: Frank Tibor és Glant Tibor. 308 p.
További információ:
Szabó László, DE TEK, PR-referens, 30/372-0004
Csonka Martina, Privy Council Communications, 20/779-7000
Glant Tibor
A szerző a Debreceni Egyetemen szerzett történelem-angol szakos középiskolai tanári diplomáját követően történelemből 1992-ben mester- és 1996-ban doktori fokozatot szerzett, ez utóbbit az angliai University of Warwickon. 1991 óta tanít a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékén amerikai történelmet és kultúrát, valamint amerikai-magyar kapcsolattörténeti kurzusokat. Magyar nyelven a Szent Korona amerikai kalandjáról (1997) és az 1956-os Forradalom és Szabadságharc amerikai emlékezetéről (2008), angolul az első világháborús amerikai-magyar kapcsolatokról (1998), valamint az 1956-os Forradalom és Szabadságharc amerikai emlékezetéről (2007) jelentek meg könyvei.
Amerika tegnap és ma - magyar nyelvű amerikai történelmi sorozat
A Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója által szerkesztett sorozat célja a hazai amerikai történelmi kutatások eredményeit tartalmazó legszínvonalasabb monográfiák, illetve tematikailag egységes kötetek megjelentetése, s ezzel a szerzők számára a szakmai-tudományos nyilvánosság megteremtése, valamint a Magyarországon folyó amerikai történelemoktatás szakmai hátterének biztosítása.
DEBRECENI EGYETEM
A Debreceni Egyetem megszakítás nélküli, 470 éves múlttal ma az ország legrégebben, folyama-tosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye. 32 ezer hallgatójával és 1500 oktatójával az ország egyik legnagyobb egyeteme, amely 15 karával és 22 doktori iskolájával a legszélesebb képzési és kuta-tási kínálatot nyújtja.
Az oktatómunka, és különösen a kutatómunka minőségét jelzi, hogy az oktatók közel kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik, köztük 26 professzor a Magyar Tudományos Akadémia rendes, vagy levelező tagja.
Ez a kiemelkedő szellemi központ, hatalmas oktatási és K+F kapacitás egyre jelentősebb hatással van a régió gazdasági és társadalmi fejlődésére, kulturális felemelkedésére, egyre nagyobb figyelmet fordít a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek minél hatékonyabb kiszolgálására, a regionális tudásközpont szerepkör betöltésére.

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszaigaron tartott időközi polgármester-választáson a Fidesz-KDNP jelöltje, Kovácsné Szabó Tünde szerezte meg a legtöbb szavazatot, maga mögé utasítva a függetlenként induló Csala Józsefet.