Notóriusan megszegik a törvényeket a magyar kórházak?
Két napja elérhető az a teszt, amelyet az ÁSZ az összesen mintegy 700 központi költségvetési intézmény – például egészségügyi, szociális-, oktatási-, és kulturális intézmények, rendészeti és honvédelmi szervek, büntetés-végrehajtási intézetek – vezetőinek készített. Kitöltésével minden költségvetési szerv vezetője pontos képet kaphat az általa vezetett szervezet működésének szabályozottságáról, belső kontrollrendszere állapotáról, a korrupciós veszélyek elleni védettségéről, illetve a jövőre vonatkozóan elősegíthető ezeknek a területeknek a javítása. Az egész önkéntes alapon működik, a tesztet visszaküldeni sem kell, jelen esetben arra szolgál, hogy a központi költségvetési intézmények belső kontrollrendszerének fejlesztését támogassa, lehetővé tegye az esetleges hibák, hiányosságok önkéntes feltárását és a jövőre vonatkozó kijavítását. Ezzel utalhatott az ÁSZ jobbító szándékára, miután idén nyáron már a többedik nagyon súlyos megállapításokkal teli jelentést készített a kórházak működéséről, amelyek mindegyikének a közös konklúziója az volt, ha az intézmények legalább a jogszabályokat betartanák, az egészségügyben jobb állapotok lennének. Ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy az intézmények működése átlátható legyen.
Domokos László, az ÁSZ elnökeLegutóbbi, júliusban két kórházzal kapcsolatban fogalmaztak meg egészen súlyos következtetéseket, miután kizárólag pénzügyi szempontból a 2015-2017 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését zárta le.
„A váci Jávorszky Ödön Kórház a költségvetési fegyelemre vonatkozó törvényi előírásokat nem tartotta be. Belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodás feltételeit. Pénzügyi- és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű. A kórház vezetője nem építette ki a korrupciós helyzetek megelőzésére szolgáló integritási kontrollokat” —fogalmazott az Állami Számvevőszék. De ezzel összecsengő mondatokat írtak a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetről is, kiegészítve még pár szabálytalansággal:
- A kockázatkezelési és az integrált kockázatkezelési rendszer működtetése nem volt szabályszerű.
- a Főigazgató nem mérte fel és nem állapította meg a tevékenységében rejlő és szervezeti célokkal összefüggő kockázatokat, valamint nem határozta meg az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket.
- Sem a belső ellenőrzés működtetése, sem az intézet pénzügyi gazdálkodása nem volt szabályszerű. A bevételek elszámolása során az intézet nem tartotta a jogszabályi előírásokat, kiadási előirányzatok felhasználása során nem érvényesítette az átláthatósági követelményeket, nem támasztott alá számviteli bizonylattal. A költségvetési maradvány megállapítása során az Intézet nem tartotta be a jogszabályi előírásokat, a kötelezettségek egyenlege meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat biztosító előirányzatok egyenlegét, tehát a szabad előirányzat mértékét meghaladóan vállalt kötelezettséget. Az intézet a nem szabályszerű nyilvántartással nem biztosította az átláthatóságot a működésében.
A jelentés egyenesen kimondta, a könyvelés, a kötelezettség nyilvántartása és a maradvány megállapítása területén feltárt szabálytalanságok miatt az beszámoló nem mutatott valós és megbízható képet az intézet pénzügyi és vagyoni helyzetéről. A bizonylat nélküli kifizetés és a gazdálkodási jogkörgyakorlás hiányosságai miatt az Intézet nem elszámoltatható, működése nem átlátható, és nem zárható ki, hogy az ellenőrzött szervezetnél vagyoni hátrány keletkezett.
„A kórházi orvosoknak gyógyítaniuk kell a saját sztenderdjeik szerint, a gazdasági egységeknek pedig, azaz a kötelezettségvállalóknak be kell tartani a gazdálkodási szabályokat, a pénzügyi protokollokat. A számviteli, a nemzeti vagyonról, az államháztartásról szóló törvényt a múzeumoktól az önkormányzatokon át, az oktatási intézményektől az egészségügyi intézményekig, mindenkinek feladata betartani. Tehát ezek nem speciális szabályok. Ha egy ágazatban notórius módon megszegik a törvényeket, azt lehet másként nevezni, mint káosz és anarchia?” – tette fel a kérdést a vizsgálatok után a Népszavának adott interjújában Domokos László ÁSZ-elnök. A Magyar Hírlapban egy hónappal korábban arról beszélt, hogy a jól szervezett állami sürgősségi ellátás kell, hogy a rendszer alapja legyen, olyan, ami a legelemibb emberi-egészségügyi biztonságot képes garantálni. „Ehhez – ritkán mondok ilyet – többletforrás szükséges. Mindannyiunk érdeke, hogy az egészségügyben is olyan gazdasági egységek legyenek, amelyek gazdaságosan, szabályosan működnek – etikus, jó vezetés mellett. A jogkövető magatartás, a korrupció elleni fellépés, a számviteli rend betartása, valamint a vagyonnal való elszámolás tekintetében nem javítanak érdemben az intézmények. Törvény írja elő, hogy a közpénz költését ellenőrizni kell Magyarországon. A Számvevőszék ezt a feladatát tölti be. Nem a betegellátást, hanem a pénzügyi és vagyongazdálkodási szabályok betartását ellenőrizzük” – fogalmazott az elnök.
Az ÁSZ 2019. április 3-án publikált tanulmányában összegezte a kórházak pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzési, illetve a kórházi ellátás működtetésére fordított pénzeszközök felhasználásának utóellenőrzési tapasztalatait. Megfogalmaztak jó néhány úgynevezett integritást erősítő, vagyis a korrupciós veszélyeket kezelő javaslatot, ami után a parlament, illetve a kormányzat tett javító intézkedéseket. Az ÁSZ szerint ha az intézmények legalább ezeket a jogszabályokat betartanák, meggyőződésem, jobb állapotok lennének. Fontos, hogy az intézmények működése átlátható legyen, mindenkinek az az érdeke, hogy a kórházak törvényesen működjenek. A 2019. június 28-án publikált tanulmányban az ÁSZ arra a következtetésre jutott, hogy az egészségügyi ellátórendszer és finanszírozása folyamatosan működik, azonban a jelenlegi formájában nem tekinthető fenntarthatónak is. A fenntartható működést a hatékony ellátási struktúra, a valós költségeken alapuló finanszírozás, valamint az átlátható és hatékony gazdálkodás segítheti elő. Az ÁSZ közpénzügyi megközelítéssel készült elemzése több felvetést is megfogalmazott a fenntarthatóság biztosítása érdekében. Pár hónappal később készített elemzésében, amely a „vészhelyzeti" betegellátás rendszerének ellenőrzése nyomán készült, megállapította, hogy folyamatosan elérhető volt a vészhelyzeti betegellátás a 2015-2017 közötti időszakban, azonban nem volt biztosított, hogy a betegek az egészségi állapotuk által indokolt időn belül ellátást kapjanak. Az ÁSZ reprezentatív lakossági véleményfelmérése alapján a szolgáltatást igénybe vevők az ellátás szakmai színvonalával elégedettek voltak, ugyanakkor az ellátáshoz való hozzájutás időtartamát és a tájékoztatás elmaradását problémaként jelezték.
A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) egy évvel ezelőtt már visszautasította az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének hasonló kijelentéseit, egyebek mellett azt,
amely szerint a magyar egészségügyet az anarchia, botrány summázattal lehet jellemezni. Szerintük ennyire kevés pénzből ennyire hozzáférhető, ilyen szintű ellátás ritkaságszámba megy.
Akkori közleményükben hangsúlyozták, hogy a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll. Az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására, de ez még mindig nem elég - állapították meg. Állásfoglalásukban leszögezték: valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az „élet törvényét” és „a beteg üdve a legfőbb törvény" elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is.
