Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a kirúgott tanárok ügyében

Összegyűlt az országgyűlési képviselők aláírása ahhoz, hogy pedagógus-szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében  – közölte az MSZP társelnöke. Kunhalmi Ágnes elmondta, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kérte ötven képviselő támogatását, hogy megtámadhassák a vonatkozó kormányrendeletet. 

Kunhalmi szerint a polgári engedetlenség bevett szokás a polgári demokráciában, Orbán Viktor miniszterelnök maga is alkalmazta korábban. Hogy a kormánypártok a polgári engedetlenség miatt kirúgták a pedagógusokat, azt mutatja, hogy Magyarország nem demokrácia, nem jogállam 

– mondta. 

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője kifejtette, a megtámadott kormányrendelet szerint ha egy pedagógus súlyos kötelezettségszegést  – például polgári engedetlenséget  – követ el, akkor nem kell azonnal elbocsájtani, hanem akár végig is taníthatja a tanévet, és augusztus elsején is át lehet adni neki az azonnali hatályú felmentést. Szerinte a kormány is belátta, hogy ez a rendelkezés problémás, mivel ez volt az egyik első rendelkezés, amelyet kivettek a készülő státusztörvényből. 

Az ügyvivő közölte, hogy az alkotmánybírósági beadvány elkészítésében a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság segített a szakszervezeteknek, a parlamenti frakciókat pedig azért keresték meg, mert csak az országgyűlési képviselők fordulhatnak normakontrollért az Ab-hez. Nagy Erzsébet közölte, a szakszervezetek szerint az oktatás problémáit meg lehet oldani a státusztörvény nélkül, amely nem is felel meg a kormány és az EU közötti, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) forrásainak lehívásához szükséges megállapodásban foglaltaknak, hiszen szerzett jogokat vesz el. 

A szakszervezet ügyivője szerint az uniós támogatások érkezésének más gátja nincs csak az, hogy „ezt az őrült törvényt be akarja valaki vezetni". A kormány a gátja annak, hogy érzékelhető béremelést kapjanak a pedagógusok 

– hangoztatta. Szerinte a törvény nélkül is meg lehet csinálni a béremelést, lehet csökkenteni a munkaterheket, ki lehet fizetni a túlórát. A státusztörvényről folyó egyeztetésekről Nagy Erzsébet azt mondta, a korábbi egyeztetéseken voltak jelentős engedmények, de a legutóbbi, a héten tartott egyeztetésen nem nagyon történt semmi, visszalépés volt azonban a nevelőtestületek jogköreit illetően, azaz az eredeti javaslatnak megfelelően csak a házirendről dönthetnek. Kifogásolta azt is, hogy a szakszervezetek még nem látták az Országgyűlésnek benyújtandó törvénytervezet szövegét, és azt sem lehet tudni, mikor lesz a következő egyeztetés. 

Kunhalmi Ágnes véleménye szerint a kormány a pedagógusokkal folytatott egyeztetést csak kipipálja, azok nem tekinthetők érdemi tárgyalásoknak. Hozzátette: nem szakmai, hanem hatalmi alapon dől el, mi történik az oktatásban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EFOP Plusz feltétele az, hogy a kormány és a parlament nem vezet be egyoldalúan a pedagógusok terheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat, ilyen intézkedéseket tenni kizárólag a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, a szerzett jogok védelmével, konszenzussal lehet. Kunhalmi Ágnes közölte, ezt a harcot nem a pedagógusok, hanem Orbán Viktor és a Fidesz kezdte, amikor megszegték ígéretüket, hogy a pedagógusbéreket a minimálbérhez kapcsolják.

(Kiemelt képünkön az Alkotmánybíróság bejárata. Fotó/Forrás: kormany.hu)