Az Alkotmánybíróság szerint nem lehet csak úgy gazdaglistázni

A Forbes 2019-ben a leggazdagabb magyarokat, majd a legnagyobb hazai családi vállalkozásokat bemutató listát tett közzé, melyeken szerepelt két magánszemély is, akik a Hell Energy tulajdonosai. A Hell érintett tulajdonosai panaszt tettek az Adatvédelmi Hatóságnál arra hivatkozva, hogy a GDPR szerinti jogaik sérültek. A Magazin nyomtatott és elektronikus kiadványaihoz kapcsolódó jogellenes adatkezelést részben  meg is állapította a hatóság, és megbírságolta a lapot. Ezután a Forbes az Alkotmánybírósághoz fordult, melyben kérte a végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, hivatkozva arra, hogy a döntés sérti a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítási szabadságot. A Kúria döntött, nem lehet csak úgy gazdag listát közzé tenni – írja a 24.hu.

A Forbes képviseletében a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje Hüttl Tivadar járt el, és kérte a kúriai végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását, megsemmisítését, mondván az sérti a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítási szabadságot, mely szerinte „dermesztő” hatással jár és korlátozza az indítványozó (és vele összehasonlítható szerkesztőségek, kiadók) sajtószabadságát.  Az Alkotmánybíróság eljáró tanácsa szerint ebben az ügyben ez nem volt érdemben vizsgálható, és az indítványozó alapjogi sérelme nem következhetett be, a kúriai döntésnek nem lehetett így semmilyen (dermesztő) hatása sem. Önmagában az, hogy az indítványozó az egyébként részletesen megindokolt, jogi érvekkel alátámasztott kúriai döntés érvelését tévesnek tartja, mert az nem azonos szakmai álláspontjával, nem alkotmányossági kérdés – érvel a Kúria. 

Már 2020-ban is vissza kellett hívni a Forbes januári számát, mert a Hell Energy tulajdonosai beperelték, hogy személyes adataikat a lap ne kezelje, ne hozza nyilvánosságra a leggazdagabb magyarokat bemutató listában.

(Kiemelt képünk illusztráció.Fotó: KTSDESIGN / SCIENCE PHOTO LIBRARY / KTS / Science Photo Library via AFP)