Akadémiai kutatóhálózatok: egyre durvuló harc az MTA és Palkovics László között
A teremben, ahol az MTA rendkívüli közgyűlését követő sajtótájékoztatóra várakozó újságírók ültek, egyszer csak megjelent egy asszisztens, aki fogta Palkovics László névtábláját és elvitte. Pedig az eredeti tervek szerint a tájékoztatón az innovációs és technológiai miniszter is részt vett volna, hiszen a rendkívüli közgyűlés témái – kutatóintézeti hálózatának sorsa és az MTA jövő évi költségvetése – mind-mind olyan kérdések, amelyek megválaszolása nem megy a miniszter nélkül. A kormány ugyanis nyáron módosította az akadémiai, illetve a költségvetési törvényt, s ennek következtében a Palkovics László által felügyelt Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került az MTA költségvetésének kétharmadát kitevő akadémiai kutatóhálózat működését biztosító forrás, továbbá a kutatásokat támogató pénzek egy része is.
A rendkívül feszült és komor hangulatú tájékoztatón Lovász László, az akadémia elnöke elmondta: arra számítottak, hogy a miniszter eljön, és ismerteti elképzeléseit arról, miként is szeretné biztosítani az akadémiai kutatóhálózat finanszírozását. Ehelyett azonban csak egy levelet küldött, amelyben azzal indokolta távolmaradását, hogy a közgyűlés tervezett témái szerinte nem relevánsak.
– Ezt én nem tudom elfogadni, mert a közgyűlés minden olyan információval foglalkozott, ami a rendelkezésünkre állt. És nagyon lényeges lett volna, hogy megtudjuk, hogyan szeretnék az akadémiai kutatóhálózatot finanszírozni a közeljövőben. Nagyon sajnálom, hogy a miniszter úr nem méltatja az Akadémia közgyűlését arra, hogy az elképzeléseit közvetlenül megossza azokkal, akik ezért a leginkább felelősek, hiszen a közgyűlés az MTA legfőbb határozathozó szerve – jelentette ki Lovász László, aki ismertette a Közgyűlés által hozott határozatokat is (lásd keretes írásunkat).
Az MTA elnöke kiemelte, hogy a tudományos kutatások eredményességéhez elengedhetetlen a hosszú távú kiszámíthatóság és garancia. A kompromisszumkészség jeleként értelmezhető, hogy abban az esetben, ha az összmagyar tudomány érdekét szolgálja, az MTA kész arra, hogy a kutatóintézeti hálózat szerkezetén változtasson. Vagyis, ha az a bizottság, amely a kutatóintézetek átvilágítására nemrégiben létrejött – a kormány és az MTA által delegált 7-7 fővel –, úgy találja, szükséges az átszervezés, akkor abban az MTA partner lesz. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy a bizottság valóban érdemi elemzést készítsen.
– Sok pletyka keringett erről, de ezek lekerültek a napirendről. A kutatóintézet-hálózat sorsáról az MTA dönt – szögezte le Lovász László, aki hangsúlyozta azt is, hogy a közgyűlés arra kéri Palkovics Lászlót, szabadítsa fel és bocsássa az MTA rendelkezésére azt a pénzt, amelyből a kutatóhálózat 2019-es első negyedévének működése finanszírozható.
– A miniszter úr ugyanis az akadémiai kutatóhálózat első negyedévi finanszírozását – eredetileg az egészet, most már csak a dologi részét – vissza kívánja tartani arra való hivatkozással, hogy ha ez nem történne, akkor az Akadémia nem csinálna semmit. Én azt hiszem, hogy egy ilyen lépés méltatlan a kormányhoz és az MTA-hoz is – tette hozzá az elnök.
Határozatok: több mint kilencven százalékos elfogadottsággal
- A Közgyűlés felkéri az Akadémia elnökségét, hogy részletes választ adjon Palkovics László december 6. napján az akadémikus társakhoz intézett levelére.
- A Közgyűlés elismerését és köszönetét fejezi ki Lovász László elnöknek, az MTA és kutatóhálózata integritásának megőrzése érdekében eddig kifejtett tevékenységéért, és további támogatásáról biztosítja az elnököt.
- A tudományos kutatások eredményességének elengedhetetlen feltétele a hosszú távú kiszámíthatóság és garancia. A Közgyűlés elvárja, hogy a kibővített külső tanácsadó testületek által történő átvilágítás próbáját kiálló kutatóhelyek alapellátása biztosított legyen. A kutatóintézet-hálózat szerkezetének változtatását az MTA csak akkor tartja elfogadhatónak, ha érdemi elemzés nyomán bizonyítható, hogy az az összmagyar tudomány érdekét szolgálja.
- A Közgyűlés kéri az ITM miniszterét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. év első negyedév végéig szóló költségvetését szabadítsa fel a vonatkozó jogszabályi határidők betartásával és azt maradéktalanul bocsássa az akadémiai kutatóhálózat rendelkezésére.
- A Közgyűlés megismerte az „MTA koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában az ITM munkaanyagának figyelembevételével” című munkaanyagot és azt elfogadta. E mellett arra kérte az MTA választott vezetőit, hogy az illetékes kormánytagokkal tárgyaljanak tovább a koncepcióban foglalt elvek szerint.
- A Közgyűlés támogatja az innováció és a tudományos kutatások hatásfokának növelését, egyben elutasítja a kormány azon módszereit, amelyek ezt veszélyeztetik, aláássák a kutatók jövőképét, bizonytalanságot és a tudományos értékrend felfüggesztését okozzák.
Ezzel kapcsolatban az Index újságírója, Kolozsi Ádám emlékeztetett arra, hogy az MTA közgyűlése előtt Palkovics László egy rendkívüli sajtótájékoztatón távolmaradásának okai közt említette, hogy a hét elején volt egy megbeszélése Lovász Lászlóval, amit ő a maga részéről kedvezően értékelt. Az ott elhangzottakat a tárcavezető úgy értelmezte: Lovász László elfogadta, hogy a dologi kiadásokat tartsa vissza a minisztérium, azokat az MTA saját forrásból állja majd. Az Index tudósítója azt kérdezte: valóban rábólintott-e erre az MTA elnöke. Lovász László válaszában elmondta: valóban volt megbeszélésük hétfőn. Felidézte, hogy a dologi kiadásokra fordítható pénz visszatartásával kapcsolatban jogi vita alakult ki közöttük. Palkovics László ugyanis nem tartja jogellenesnek, ha az MTA más forrásokból „csoportosítgat át” a működési költségek fedezésére, Lovász László álláspontja viszont az volt, hogy ez törvényesen nem oldható meg. Az elhúzódó vita miatt a minisztérium egy emlékeztetőt küldött át az MTA-nak, amelyben valóban úgy összegezték a megbeszélésen elhangzottakat, hogy az MTA elfogadta a működési költségek visszatartását. Ám, mivel ez az MTA elnöke szerint ez nem így volt, azonnal jelezte is ezt a miniszternek. – Reméljük, nem ilyen módszerekkel gyakorolnak ránk nyomást – tette hozzá.
A sajtótájékoztatón az elnök kijelentette: nem az Akadémia élezte ki ennyire ezt a helyzetet. Emlékeztetett arra: a kormány részéről az MTA-t időről időre az a vád éri, hogy politizál, illetve hogy a kutatóhálózata nem hatékony. Ez utóbbira vannak objektív mérők, így például a tudományos folyóiratokban publikált cikkek száma. Ennek alapján az MTA kutatóhálózata Európában a második helyen áll. Lovász egy másik objektív mérőt is említett: az egy befektetett euróra eső tudományos eredmények tekintetében ugyanez a kutatóhálózta ma Európa legjobbja. Ami pedig a „politizálást” illeti: az akadémikusok szabadon kifejthetik a véleményüket, ahogy minden magyar állampolgár. De amikor így tesznek, nem hivatkozhatnak sem az MTA-ra, sem az akadémián betöltött szerepükre.
– Ezzel párhuzamosan az MTA-n sok olyan kutatás zajlik, amelyek eredményei valóban befolyással lehetnek a politikai döntésekre – mondta, utalva arra, hogy ezek az eredmények időnként korábbi döntések felülvizsgálatára is sarkallhatnák azokat a döntéshozókat, akik a közpolitikák alakításánál fontosnak tartják a tudományos evidenciákat. Lovász László szeretné, ha ezek a kutatások minél közvetlenebbül jutnának el a döntéshozókhoz. – Ezen lehetne javítani. A közvetítésen és a fogadáson is – hangsúlyozta, hozzátéve: a minisztériumokban lehetne egy-egy olyan személyiség, aki tudományos tanácsadóként közvetíti a friss kutatási eredményeket az illetékeseknek. Lovász szerint az akadémiának kötelessége is olyan kutatásokat elvégezni, amelyek tudományos eredményekkel segítik a döntéshozatalt.
A tájékoztatón elhangzott az a kérdés, hogy vajon kinek kellene engednie a tárgyalások során.
– Mi sok kérdésben engedtünk – válaszolta Lovász László, leszögezve: még most is nyitottak egy olyan tárgyalásra, amely előreviszi az ügyet. Azt is elmondta, nincs ellene, hogy akár pályázati alapon támogassa az állam a kutatásokat, de „egy alapellátásnak (alapkutatásnak – a szerk.) léteznie kell”. Lovász úgy látja, hogy a félreértésekben szerepe van a sajtónak is, mivel olykor előfordul, hogy a kutatási eredményekről az újságírók torzítva vagy egy-egy mondatot a kontextusból kiragadva idéznek.
Palkovics László egy külön tartott sajtótájékoztatón közölte: „a kormány a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átalakításakor az átmeneti időszakban is lehetővé teszi a Magyar Tudományos Akadémia zavartalan működését, hiszen alapelvünk, hogy érték nem veszhet el, éppen ezért a kormány biztosítani fogja a kutatóintézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg az új struktúra létre nem jön”. A miniszter azt is elmondta, hogy hamarosan kiírják az új pályázatokat, amelyek az innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplője számára elérhetővé válnak. Egyelőre tehát nincs előrelépés a tárgyalásokban, de mivel az MTA költségvetésének egy része már az ITM alá tartozik, az Akadémia van nehezebb helyzetben.
