AI: Súlyos visszaélésekhez vezethetnek az Orbán-kormány lépései

A 2011 során meghozott jogszabályi és intézményi változások nem eredményeztek kirívó jogsértést, de általánosságban meggyengítették az emberi jogok védelmét, és olyan helyzetet teremtettek, amely a jövőben súlyos visszaélésekhez vezethet. A kormány ugyan ígéretet tett erre az ENSZ emberi jogi tanácsában, de a gyűlölet-bűncselekmények elleni állami fellépés hatékonyabbá tétele még várat magára – olvasható az Amnesty International jelentésében.

A dokumentum szerint a 2011 elején életbe lépett médiaszabályozás alkalmazása, a tavaly márciusban végrehajtott, és a jelenleg tervezett újabb módosításai ellenére továbbra is elvezethet a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozásához. Ahogy az ENSZ különmegbízottja és az Európa Tanács szakértői is megállapították, a Médiahatóság politikai függetlensége nem biztosított, és túl széles hatásköre, így az öncenzúra légkörének kialakulásához járulhat hozzá.

Az Alkotmánybíróság formai hibákra hivatkozó megsemmisítő ítéletét követően, a tavalyi év során így már másodszor, szinte teljesen változatlan tartalommal elfogadott egyházügyi törvény korlátozza a vallásszabadságot, mivel a politikai pártok képviselőinek kezébe adja a döntési jogot azzal kapcsolatban, hogy mely vallási csoport számít egyháznak. A jogszabály alkalmazása következtében számos, nagy hagyományokkal és követői körrel rendelkező vallási csoport veszítette el egyházi státuszát.

A megfelelő lakhatáshoz való joggal kapcsolatos állami felelősség teljes figyelmen kívül hagyását, és a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportja elleni rendészeti fellépést jelentette a szabálysértési törvény megváltoztatása, amely gyakorlatilag bűnözői kategóriává tette a hajléktalan létet.

A 2011-ben a parlamenti többség által megszavazott, de 2012-ben életbe lépő Alaptörvény több ponton szembement az emberi jogi normákkal.

„Egyelőre gyakorlati következmények nélküli, de üzenetértékű, hogy az Alaptörvényben a diszkrimináció tilalmáról szóló cikkelyből a törvényalkotók kihagyták a szexuális irányultság és a nemi identitás alapú hátrányos megkülönböztetés tilalmát” – mondta el Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„Ráadásul a tavalyi év után idén újra megtiltotta a budapesti rendőrség a leszbikus, meleg, biszexuális, és transznemű közösség egyenjogúságát hirdető Pride felvonulást, ám a tiltó határozatokat a bíróság hatályon kívül helyezte. Közben erősödik az intolerancia, és szinte szalonképessé válnak a rasszista és homofób megnyilvánulások. Ezért is fontos, hogy az állam minél határozottabban fellépjen – mind retorikában, mind intézkedésekben – a hátrányos megkülönböztetés és az előítéletből elkövetett erőszak ellen.”

A romák társadalmi-gazdasági-politikai kirekesztése, és hátrányos megkülönböztetése továbbra is az egyik legsúlyosabb emberi jogi probléma ma Magyarországon. A romákat érő diszkrimináció az élet szinte minden fontos területén jelen van, az egyik legsúlyosabb formája azonban az, mikor az etnikai hovatartozásukból fakadó előítélet miatt válnak erőszakos bűncselekmények célpontjaivá.

Bár az állam felismerte a gyűlölet-bűncselekmények, tehát az előítéletes motivációval elkövetett bűncselekmények elleni fellépés fontosságát, és nemzetközi kötelezettséget vállalt a helyzet javítására, ez még nem valósult meg.

2011 tavaszán Gyöngyöspatán önjelölt polgárőrök masíroztak az utcákon a helyi roma lakosságot sorozatosan zaklatva, megfélemlítve, mindennapi életüket ellehetetlenítve. A rendőrség nem tett meg minden szükséges lépést a többszörösen jogsértő tevékenységük megakadályozására. A Büntető Törvénykönyv az eseményekre reagáló módosítása előrelépés volt, de megkésve született meg. A Gyöngyöspatán történteket kivizsgáló parlamenti eseti bizottság pedig elmulasztotta az állam és a hatóságok felelősségét vizsgálni, valamint felderíteni a jogsértések hátterét.

A 2012-es jelentés üzenete a világ kormányainak: akkor válhatnak az állampolgáraik támogatását kivívó állami vezetőkké, ha véget vetnek a képmutatásnak, és komolyan veszik az emberi jogi és nemzetközi kötelezettségeiket. Helyezzék a jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartását, illetve a béke megőrzését a profit, a politikai érdekek, és a status quo fenntartása elé. Csak így lehet igazságosabb, egyenlőségre és méltóságra épülő társadalmakat és nemzetközi közösséget kialakítani. Magyarországnak és a többi kormányzatnak is fel kell ismernie, hogy bármiféle fejlődés csak jogbiztonsággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával lehetséges, amelyhez elengedhetetlen a hátrányos megkülönböztetés és a korrupció felszámolása, illetve a felelősségre vonás elmaradásának orvoslása.

A magyar kormány nem ért egyet

Az Amnesty International jelentésére a KIM hosszadalmas közleményben reagált, amelyben sorra vették a jogvédő szervezet által kifogásolt pontokat. Mint írják, a magyar kormány nem ért egyet az Amnesty International május 23-án bemutatott éves jelentésében Magyarországot érintő megállapításaival. A kormány álláspontja szerint Magyarország az elmúlt két évben jelentős lépéseket tett a jelentésben érintett és egyéb emberi jogi területeken is.

Az Európai Unió Bizottságának soros elnökeként hazánk elérte, hogy az EU napirendre vegye és elfogadja a roma keretstratégiát, majd a magyar kormány elsőként készítette el az unió tagállamai közül a nemzeti romastratégiát. Az új magyar egyházi törvény – mint fogalmaznak – Európa egyik legnagyvonalúbb egyházügyi törvénye, amely senkinek a vallásszabadságát nem korlátozza. A kormány Emberi Jogi Munkacsoportot hozott létre, Magyarország új Alaptörvénye pedig minden korábbinál szélesebb állampolgári jogokat biztosít. A dokumentum szerint jelentős intézkedések születtek az utcai hajléktalanság felszámolásáért. A sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát a Magyar Alkotmány, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja.

A tárca közleménye szerint az Amnesty International jelentéséből kimaradt e pozitív lépések ismertetése.