Agora a Liliomkertben
Az Ars Humanica Hungarica Kör 2011-ben alapította a Magyar Civil Becsületrendet. A társaság tagjai – többek között: Fabiny Tamás, Fischer Iván, Görgey Gábor, Kuthi Csaba, Pomogáts Béla, Radnóti Sándor – a „felszabadult gondolkodású civil társadalom értékelvűségét” fejezik ki az elismeréssel. Ahogyan Görgey Gábor mondta: „Legyen végre becsülete a becsületnek.” Az idei kitüntetett Harmathy Ildikó biológus-mérnök, a káptalantói Liliomkert kistermelői és kézművespiac alapítója, üzemeltetője. A Liliomkert a Balaton-felvidék agorája is: országos hírneve mellett nemzetközi szinten is jegyzik. Az aktuális hatalom viszont bezárását szorgalmazza. Ám megeshet: buzgalmuknak bukás lesz a vége. SZTANKAY ÁDÁM írása.
Pökhendiség, buta akarnokság ma is felhúzza Harmathy Ildikót. De már az indulat is csak erősíti. Tízévesen, amikor a házmesterék fiának ostoba tréfája miatt majd nyakát szegte a jégpályán, még édesapjának pufogott az efféle „lumpenek” miatt. A jelző miatt kapott nyakleves afféle útmutatás: leszólások, beszólások nem viszik előre a világot. Vitte viszont zsigeri érzéke a vegytanhoz.
Harmathy Ildikó szerint a világ összefüggései tanulhatók, ám az alapmatériák képleteihez nem árt a született érzék.
Tizenkét esztendősen nyer felkészülés nélkül kémiaversenyt. Édesapja, Harmathy László vegyész volt, ahogyan az apai ág más felmenői is. Kisvárdáról került a főváros érintésével Veszprémbe a család: ott burjánzott virulensebben a vegyipar. Ildikó a helyi vegyipari technikum elvégzése után a Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karát vette célba. Előfelvételisként közben segédmunkásnak állt egy kelet-berlini sörgyárba.
Karakterében erősödtek a filantróp vonások. Nem csupán a Nobel-díj nagyobb esélye végett, humanitárius okokból is ment rákkutatónak – már biológus-vegyészként – a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Kísérleti Intézetébe ’84-ben. De kiderült: nem az elmélyültség, hanem gyorsan összedobott publikációk száma alapján adják a tudományos fokozatokat.
Panzió a malomban
Ildikó inkább egyéni vállalkozó lett 1986-ban: akkori keramikus férjével kapolcsi vízimalomban nyitottak panziót. A Káli-medencét éppen felkapta a honi értelmiség: Jancsó Miklós Égi bárány című filmjében szolgált „díszletként” a táj. Az Anna Malom Panzió egyben „agora” lett. Olyan alkotók jártak oda, mint Kardos Ferenc és Simó Sándor filmrendező, Ragályi Elemér operator, az építész Kállay Ferenc vagy a Váci 10 képzőművészcsoport.
Másfelől játszótere és szellemi műhelye volt Harmathy Ildikó két gyermekének. A kert pedig az édesanya biogazdálkodásának színtere. Megtermett minden zöldség, amely – tudta ezt Ildikó korábbi kutatásaiból – a rák megelőzésében is hatékony. Sárgarépából tizenöt tonna is, ami némileg nagyobb mennyiség volt, mint a panzió szükséglete. Édesapja tanácsára dolgozott ki Ildikó tartósító eljárást a feleslegre. A módszerre a Nagykőrösi Konzervgyár is vevő volt.
Harmathy Ildikó 1993-ban lett a gyár termékigazgatója. Az 1994-es párizsi élelmiszer-ipari világkiállításon a Jaret International világcég 1,5 millió dollár értékben rendelt volna termékéből. Az amerikai óriásvállalat képviselője utóbb Kapolcsra is elutazott, hogy megtudja: miért nem teljesítik a magyarok a rendelést.
Ildikó próbálta magyarázni a rendszerváltott ország sajátosságait: a vezérigazgató ugyan szeretné felfuttatni a gyárat, de alvezérei más irányba húznak. Az üzlet végül elúszott, a konzervgyár pedig „felaprózódott”.
Ildikóék találmányát utóbb honfitársai próbálták ellopni, de spórolva a technológiai költségekkel. Úgy nem működött a dolog.
Működési rend
Harmathy Ildikó válása után a panziót is hátrahagyta, és üzletvezetőként kezdett dolgozni a Káli Art Inn nyaralótelepen.
Később újabb projektek következtek, akkori élettársával a Balaton-felvidék öreg házait is kezdték felújítani. Megnyílt káptalantói építőanyag- és dísznövénytelepük is. A több hektárnyi szántóként bejegyzett, amúgy parlagon álló területet a helyi önkormányzattól vették meg. Ildikó a Káli-medence védett környezetében üzemelő árudájában többször eltöprengett: hiába vetekszik Toscanával, Provence-szal a táj, ha már annyi élet sincs benne, mint egykor, az egyébként joggal elparentált Kádár-világban.
Kávézót tervezett a mesebeli táj közepére, hasonlót a hajdani „panziós agorához”. Ám helyi barátnője – aki kecsketartással, kecsketejből készült házi termékekkel foglalkozott – rendre elpanaszolta: a helyi termelőknek komoly gond az értékesítés. Rendes boltban nem árulhatnak, túl sok az előírás, csak a piacon mások a szabályok, de olyan nemigen akad a vidéken.
Ildikó történetesen a veszprémi piac sarkánál álló házban született. Gyermekkori hangulatok is hathattak rá, amikor eldöntötte: kávézó helyett piacot nyit a földjén. Engedélyt is kért hozzá. Akkor kiderült, hogy városi betoncsarnokokra és helyi vásárhelyekre azonos az előírás: fel kell aszfaltozni, körbekeríteni a placcot az erdő közepén is. Ő nem vállalta a környezetrombolást.
Adminisztratív szempontból némi hiátussal nyitott a Liliomkert néven mára országosan híressé lett piac 2007. július 15-én. Működési rendje szerint csak minőségi, házi készítésű portékák kerülhetnek standjaira. Amelyek az aktuális hatalomnak már 2008-tól szúrták a szemét, majd elrendelte bontásukat is 2011-ben.
Harmathy Ildikót persze viszi előre az indulat. Pereskedve összehozott már magának egy hétmilliós büntetést, ugyanakkor elérte: változtak a betoncsarnokokra és a vidéki piacokra érvényes engedélyek feltételei. Igaz, Ő olyat nem kaphat, mert annak idején nem szántóként kezdte használni az önkormányzattól vásárolt földet, pedig az jogszabály szerint szántó volt. Vagyis szabályt sértett, és még az is mindegy ez ügyben: az eladó önkormányzat sem szántónak szánta anno, amikor eladta.
Hol ebben a logika? Harmathy Ildikó azt mondja: pökhendiség van csak, és akarnokság. Nem a helyhatóság középvezetői esetében, kicsit feljebb. Hagyhatná annyiban is a dolgot, nyithatna máshol, könnyebb feltételekkel piacot. Ám a Liliomkert hírneve arra is jó, hogy egyéb ügyekben ugyancsak hallassa hangját. Az agrárium egészét roggyantó intézkedések ellen is szót akar emelni. Bőven van miért. Képtelenség például, hogy milliárdosoknak átpasszolt sok ezer hektáron folyik milliárdos állami támogatással vegyszeres gazdálkodás, s a terményeket javarészt ázsiai piacokon hasznosítják. A profitot külhonban fektetik be újra.
Némi józan ész
Mindeközben az EU-n belül tavaly hat százalékkal nőtt a biotermesztésre szánt területek száma, a kereslet pedig kilenc százalékkal emelkedett. Összességében Európa nyugati felén tízmillió hektáron folyik ilyen gazdálkodás. Nálunk kétmillió hektár alkalmas terület van parlagon. De a honi kistermelőket legfeljebb lózungokkal biztatják. Ildikó hiszi, hogy nem kell talentum, csak némi józan paraszti ész, és bárki megérti: a magángazdaság a honi gazdaság húzóágazata lehetne, ha a normalitást valamiképpen győzelemre vinné a közakarat.
A piacot sem egyedül tartja életben. A civil világtól kapott díját is megosztaná sok-sok segítőjével. Már nem egy revelatív kémiai képlet megalkotásával járó Nobel-díj a célja. Beérné azzal, ha „banánhéj” lehetne.
