Áder János kiállt a magyarországi olaj- és litiumbányászat, valamint az akkumulátorgyárak mellett

Óriási üzletet jelenthet, ha valóban több száz vagy több ezer tonna lítium nyerhető ki az olajkitermelés során a földből érkező vízből Pusztaföldváron – mondta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégiumban tartott előadásán pénteken Békéscsabán.

2023. november 17., 19:56

Szerző:

Áder János volt köztársasági elnök a Vízválságtól a fenntartható fejlődésig címmel tartott előadást mintegy 120 diák számára Békéscsabán; felelt az írásban és a helyszínen feltett kérdésekre is.

Elmondta, hogy a Békés vármegyei Pusztaföldváron az olajkitermelés során a földből érkező víznek magas a lítiumtartalma, és most azt vizsgálják, hogy ez hány kútnál igaz. Hozzátette, ha valóban több száz vagy akár több ezer tonnányi mennyiségről van szó, amelynek kitermelésére találnak nagyüzemi technológiát, amely mellett garantálhatók a környezetvédelmi szempontok, akkor ez biztosan óriási üzlet lesz.

„Azzal legalább részben biztosítható lenne az akkumulátorgyárak lítiumigénye, és akkor nem lennénk kiszolgáltatva másoknak”

– fogalmazott.

A paksi bővítéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Áder János elmondta, a szakaszosan működő nap- és a szélerőművek nem tudnak úgynevezett zsinóráramot előállítani, azt csak alap-erőművekben (gáz-, olaj-, szén vagy nukleáris erőműben) lehet. Magyarországon csak egy szénerőmű van már a Mátrában, azt is hamarosan bezárják; ráadásul 2050-ig a gáz- és az atomerőmű által termelt energia zöldnek számít.

A kuratóriumi elnök szerint addig, amíg az ország nem tudja megoldani az áramtárolást, szükség lesz a kiegészítő erőművekre. A szén-dioxid-kibocsátás csak a fosszilis energiahordozók felhasználásának korlátozásával csökkenthető, „így ha azt lekapcsoljuk, marad az atomenergia” – jelentette ki. A génmódosítással kapcsolatban elmondta, most zajlik vita Brüsszelben egy újfajta génmódosítás engedélyezéséről, és „kőkeményen nyomul a mezőgazdasági lobbi”. Kifejtette, „még a mikorműanyagot sem tanulta meg megemészteni a szervezet”, óvatosnak kell lenni a GMO-val.

Áder János elmondta, hiába rendeznek 1995 óta úgynevezett COP-konferenciákat, és hiába születtek meg a párizsi klímakonferencián a vállalások, folyamatosan nő a légköri szén-dioxid mennyisége. A valós változáshoz szerinte a G20-ak akarata kellene, mert ők felelősek a kibocsátás 80 százalékáért. Adatok szerint Magyarország a kibocsátás 0,13 százalékát adja, „ami megadja a felelősséget és a mozgásteret is. Ha holnaptól beszüntetnénk minden fosszilis energiahordozó felhasználását, annak a hatása akkor is nulla lenne” – jelentette ki.

A műanyagszennyezés kapcsán kifejtette, az utóbbi 5-6 évtizedben 400-szorosára nőtt a műanyagtermelés, aminek a fő problémája az, hogy nem gyűjtik vissza. Erre szerinte jó megoldás lesz a Magyarországon jövő januártól életbe lépő betétdíjas rendszer. Azt mondta, Szlovákiában mintegy 8 éve létezik, „meg kell nézni, ott mennyi műanyag szemét van az utcákon és a folyópartokon”.

A volt köztársasági elnök beszélt az ukrán gabona jelentette problémáról is. Azt mondta, Szomáliában négy éve nem esik elég csapadék, négymillió embert fenyeget közvetlenül az éhhalál, ők csak az ENSZ segélyszállítmányoknak köszönhetik, hogy még élnek. A segély 80 százaléka ukrán gabona. Az orosz-ukrán háború miatt az oroszok blokkolják a szállítmányok vízi úton történő eljuttatását; a szárazföldi útvonalakon, egyebek mellett Magyarországon és Lengyelországban pedig „ott maradtak a szállítmányok”, letörve a hazai gazdák által termelt gabona árát.

Kérdésre felelve Áder János arról is beszélt, hogy az Európai Unióban megszületett a döntés, hogy 2035-től csak elektromos autót lehet üzembe helyezni, amelyet csak akkumulátorral lehet üzemeltetni. Európában jelenleg 12 millió autót gyártanak évente, ha megépülnek Magyarországon az akkumulátorgyárak, akkor a szükséges akkumulátorok 20 százalékát itt lehet majd gyártani.

Megjegyezte, Európában 60 akkumulátorgyár építése kezdődött meg vagy tervezik jelenleg is. „Ha nem mi gyártjuk az akkumulátorokat, majd legyártja más” – fogalmazott. A debreceni gyárat egy olyan cég építi, amelyik Németországban is épített már hasonlót. „Ha a németeknek jó, nekünk miért nem?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak.

A volt köztársasági elnök elmagyarázta: Debrecenben az a félelem, hogy az akkumulátorgyár elhasználja a vizet és beszennyezi a vízbázist. A gyár azonban csapvizet egyáltalán nem használ majd; az elpárolgó vizet tisztított szennyvízből pótolják, a rendszer teljesen zárt lesz, így – hacsak nem történik baleset – nem okoz külső szennyezést. Létezik egy magyar cég, amelynek megvan a technológiája, hogy Százhalombattán az olajat, a Mercedes-gyárban a festékmaradványt kiszedje a vízből; ez a technológia Debrecenben is alkalmazható lesz – hangsúlyozta. Megjegyezte, ma az autóipar Magyarországon 150 ezer embernek ad munkát, beszállítók nélkül.

(Kiemelt kép: Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke A vízválságtól a fenntartható fejlődésig címmel előadást tart a Békéscsabai SZC Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégiumban 2023. november 17-én. Fotó: MTI/Lehoczky Péter)

Tizenöt emberéletet követelt már idén a figyelmetlenség és a szabályok megszegése - közölte honlapján szombaton a MÁV, körültekintő közlekedésre kérve az utazókat. A MÁV-csoport adatai szerint vasúti átjárókban idén eddig 16 baleset történt, öttel több, mint a tavalyi év hasonló időszakában, ezek közül egy halállal végződött, három súlyos sérülésekkel járt.