Ádám Zoltán: Orbán taktikázik

Ádám Zoltán közgazdász, a Kopint-Tárki kutatója a 168óra.hu kérdésére elmondta, gazdasági elemzőnek nehéz értelmeznie Orbán Viktor tegnapi Facebook-üzenetét, miszerint a kormány „ezen az áron, így nem” akar finanszírozási megállapodást kötni az Európai Unióval és az IMF-fel.

2012. szeptember 7., 11:11

– A miniszterelnök egyfelől arról beszél, hogy szeretné a megállapodást. Ha nem így volna, nem lenne értelme az „alternatív tárgyalási javaslatnak”, amelyet a kormány a következő napokban készítene el. Másfelől Orbán Viktor olyan az EU- és az IMF-követeléseket utasít el, amelyeket – a nyilvánosan rendelkezésre álló ismeretek szerint – nem fogalmazott meg sem az unió, sem a valutaalap. Ezek alapján nehéz másként értelmezni a kormányfő szavait, mint tárgyalások előtti taktikázásként – magyarázza Ádám Zoltán.

A közgazdász úgy véli, a taktikázás egyik célja a kormány gazdaságpolitikai mozgásterének növelése lehet a tárgyalásokon, a másik a tárgyalási folyamat és az esetleges megállapodás elfogadottságának növelése a hazai közvéleményben.

(Ádám Zoltánnal az e heti 168 Órában olvashatnak interjút, amelyben a Wekerle tervről is beszél, de arról is kérdezte őt Herskovits Eszter, mit jelent az MNB kamatcsökkentése, milyen következményei lehetnek mindennek. És egyáltalán: van-e kiút a recesszióból?)

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.