A TF dékánja segített a fideszes politikus államvizsgázó fiának

A BRFK Bűnügyi Főigazgatóságának címére is feladott, a

hvg.hubirtokába jutott névtelen feljelentés szerint három diák annak ellenére államvizsgázhatott, hogy előtte több jegyük is hiányzott az abszolutóriumhoz. Ketten diplomát is kaptak, a harmadik diáknak hiányzott szükséges nyelvvizsgája. Tóth Miklós dékán saját, frissen szerzett kódja segítségével igazolta a hiányzó krediteket az intézmény elektronikus nyilvántartásában, és Hamar Pál oktatási dékán-helyettes, illetve Hrabacsik Mihály tanulmányi osztályvezető segítségével tette hivatalossá az ügyet.

A három egyetemista június 18-án annak ellenére jelent meg a záróvizsgán és szerzett abszolutóriumot, hogy összesen 21, fejenként nagyjából egy-egy félévre elegendő érdemjegyet aznap délelőtt 10-13 óra között vitték fel az elektronikus tanulmányi rendszerbe (etr), ami sok szempontból szabálytalan lenne, sőt elvileg lehetetlen is. Az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint az érintett hallgatók eleve fel sem iratkozhattak volna az államvizsgára.

A hvg.hu információja szerint a három diák nappali tagozaton kezdték meg tanulmányaikat, és csak utolsó évben lettek levelező tagozatosok. Saját bevallásuk, és egy, a dékánnak címzett "méltányossági kérelem" szerint csak a záróvizsga előtt szembesültek azzal, hogy a nappali és a levelező tagozat közt elvárásbeli különbségek vannak, és nekik nincs meg a levelező szakon szükséges óraszámuk. A kérelemben azt állították, hogy „a tantárgyak óraszámait a nappali tagozaton többszörösen” teljesítették „a levelezői óraszámokhoz képest", ezért kérték, hogy az egyetem tekintse teljesítettnek a hiányzó órákat.

A lap birtokában lévő adatok szerint viszont az elektronikus nyilvántartási rendszerben nincs nyoma annak, hogy akár a levelező, akár a nappali tagozaton az évek során bármikor, a három hallgató közül bármelyik is felvette volna ezeket a tantárgyakat.

A dokumentumokból az is kiderül, hogy június 13-án a kar jogtanácsosa, Istvánfi Dániel ügyvéd levélben figyelmeztette a dékánt, hogy a fent nevezett hallgatók levelező tagozatra történő átvételük idején semmilyen külön tájékoztatást, felhívást nem kaptak arra nézve, hogy a nappali és levelező tagozatok gyakorlati tantárgyainak teljesítése során jelentős eltérések lehetnek.

A dékán másnap, június 14-én helyt adott a hallgatók kérelmének, és kérte a tanulmányi osztály intézkedését, hogy a Neptun rendszerben ezek adminisztrációja megtörténjen. Aztán írt egy másikat június 15-én is, melyben az szerepel, hogy vigyék is fel a Neptunba a jegyeket.

A hvg.hu birtokában lévő dokumentumokból kiderül, hogy Tóth dékánhelyetteséhez címzett június 15-i kérése a tanulmányi osztályon dolgozó ügyintézők ellenállásán megbukott. A feljelentés szerint senki nem volt hajlandó a hiányzó jegyeket utólag beírni a rendszerbe, így végül az összes adminisztrációs munkát a dékán saját hatáskörét kibővítve, saját kódjával végezte el.

Tóth Miklós Schmitt Pál plágiumügyében is feltűnt. Amikor az év elején a hvg.hu feltárta, hogy az akkori államfő doktori disszertációja plágiumgyanús, Tóth Miklós közölte: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktoriját. Tóth akkor egyenesen azt állította, hogy a kisdoktori cím kiadása szabályszerűen történt, az értekezés tartalma pedig megfelelt az akkori követelményeknek. Néhány nappal később azonban – elsősorban a tudomány „erős embereinek” nyomására – a testnevelési egyetem vezetése mégiscsak úgy döntött, felállít egy vizsgálóbizottságot.

Tóth volt az, aki a vizsgálat alatt ellátogatott a Sándor-palotába, hogy Schmittet az 1992-es ügy hátteréről megkérdezze. A bizottságnak egyébként maga a dékán is a tagja volt, akitől nem idegen a sportdiplomácia világa, hiszen 2010-től a MOB orvosbizottságának a tagja. A Schmitt-ügy januári kirobbanása után egy hónappal Tóthot a MOB egyik alelnökévé választották.