A Téli Palota titkai

Tudták, hogy a jó Savoyai Eugénnek nem a Belvederék (alsó, felső, király, ász) voltak csupán bécsi lakhelyei? Én bizony nem tudtam: azt hittem, hogy a zentai győző, családja nem lévén, csak elfért valahogy azon a néhány száz hektáron, ott a Rennwegen. De, mint oly sokszor, most is tévedtem. Kiderült, hogy a derék hercegnek volt egy Téli Palotája (Winterpalais) is, nem messze a Stephansdomtól (Himmelpfortgasse 8.), hogy közelebb legyen mindenkori főnökéhez (mindösszesen négy császárt szolgált ki félévszázados habsburgiánus működése alatt), ha szükség van rá. És csak nyaranta költözött ki a világ végére, a Belvederébe. (Egyéb, a birodalom területén lévő kastélyaira itt helyhiány miatt nem térhetünk ki.) Ez a palota évszázadok óta állami tulajdonban van, hosszabb ideje (konkrétan Mária Terézia óta) a pénzügyminisztérium igényeit szolgálta. Most, hatévnyi felújítás után múzeum lett egy részéből. Visszaállították a tizennyolcadik századi állapotokat, berendezték eredeti és korabeli tárgyakkal, és a hajdani hadvezérnek szentelt múzeumot rendeztek be benne.

Persze lenyűgözőek a tükrök, ágyak, kandeláberek meg a kárpitok, csodásak a festmények, és szemkápráztató a gazdagság. De a legérdekesebb kétségkívül a családtörténet.

Hogy van itt egy húszéves ifjú, akit szülei papnak szánnak, ő mégis katona akar lenni. Párizsban, szülővárosában hiába próbál szerencsét, bekopog hát a bécsi udvarba, semmije sincs, csak a kardja, de úgy hallotta, itt éppen ilyesmit keresnek a török elleni háborúhoz. És aztán rövidesen Európa egyik legnagyobb hadvezére lesz, sikert sikerre halmoz, egyik posztot nyeri el a másik után az udvarnál, és amikor ötven év múltán meghal, a kontinens egyik leggazdagabb embereként teszi.

Csakhogy nincs leszármazottja, közeli családtagja sem. Így aztán egy nagyon oldalági szegény unokahúg örököl, aki maga is benne van a korban, meg egy apácarendben, ahol életét tengeti.

Onnan ugrik ki a vagyon láttán, férjhez megy egy fiatalemberhez, és hátralevő életében az utolsó guldenig eltapsol mindent. Volt vagyon, nincs vagyon.

Nádas Sándor