A Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság reagálása a 168 Óra online írására

A megszólaltatottak nyilatkozatait olvasva két dologra lehet következtetni: vagy úgy nyilatkoznak a stratégiáról, hogy azt nem olvasták el (pedig a társadalmi egyeztetés folyamán szeptember vége óta erre lehetőségük nyílt volna), vagy pedig szándékosan állítanak valótlanságokat. Mivel azt reméljük, hogy a kormányzathoz hasonlóan az ő céljuk is az együttműködés az eredményes társadalmi felzárkózás megvalósításáért, ezért inkább abban bízunk, hogy csak tájékozatlanságuk miatt hangoztattak a tényekkel teljesen ellentétes állításokat. A stratégia teljes szövege és a három évre szóló részletes intézkedési terv teljes terjedelmében elérhető a

Alább pedig a cikkben leírt „vélemények” tételes cáfolata olvasható:

Az anyagban ez olvasható „Vidéki roma vezetők azt mondták, hogy a stratégia kialakításakor senki volt kíváncsi a véleményükre.” Az állítás a tényekkel ellentétes: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága mintegy másfél hónapon keresztül – 2011. szeptember 28-ától november 9-ig – bocsátotta társadalmi vitára a stratégiát. Az évtizedes kormányzati gyakorlattal ellentétben – mely a társadalmi vitát az adott kormányzati szerv honlapjára való megjelentetésével elintézi – államtitkárságunk számos eseményt szervezett, vezetői több fórumon és egyeztetésen vettek részt. A társadalmi vitában elhangzott javaslatokat, észrevételeket komolyan véve, azokat megfontolva – az ugyancsak több éves gyakorlattal ellentétben – valódi tartalmi változtatásokat hajtottunk végre a stratégia szövegén, a dokumentum a javaslatoknak köszönhetően két új ponttal is kibővült.

Az államtitkárság több vidéki fórumot szervezett (Debrecenben, Miskolcon, Kaposváron, Szolnokon), melyen az államtitkár és/vagy a kabinetfőnök is részt vett és amire az adott régióból a romákkal foglalkozó szakemberek, kisvállalkozók, a polgármesteri hivatal munkatársai, a cigány kisebbségi önkormányzatok képviselői, a területi önkormányzati képviselők, a megyei gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársai, a debreceni foglalkoztatási központ vezetői, roma civilek, és egyetemi hallgatók kaptak meghívást és voltak jelen. Emellett államtitkárságunk munkatársai több száz civil szakmai szervezet számára küldték ki a stratégia szövegtervezetét véleményezésre.

A széles társadalmi egyeztetésnek köszönhetően több száz észrevétel érkezett be, a javaslatok szinte kivétel nélkül érdemiek voltak: szövegjavaslatokat és koncepciókat tartalmaztak. A Stratégia a társadalmi vita eredményeként végül két, teljesen új fejezettel bővült ki; egy, a közbiztonságról szóló résszel, valamint a szemléletformálás vonatkozásában megfogalmazott elvekkel, melynek célja a társadalmi többség meggyőzése arról, hogy közös érdek a mélyszegénységbe jutottak és a romák felzárkózása.

Az a 168 óra.hu cikkében olvasható állítás, amely szerint a Stratégia kifejezetten a romák nélkül készült el, ugyancsak teljességgel valótlan, hiszen Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár még szeptemberben életre hívta a Roma Koordinációs Tanácsot (ROK-T), melynek egyik fő feladata, hogy minél több szereplőt vonjon be a stratégia elkészítésébe és végrehajtásába. A tanácsnak 27 tagja van, képviselteti magát minden olyan szereplő vagy szervezet, akinek, amelynek romaügyben mondanivalója lehet. Így a tanács tagjai között vannak többek között az MTA, az egyházak, a munkaadók és munkavállalók képviselői, a romaönkormányzatok és a civil szervezetek delegáltjai. A ROK-T összesen 15.000 (!) helyre: civil szervezeteknek, területi önkormányzatoknak, cigány kisebbségi önkormányzatoknak, egyházközségeknek és egyházi intézményrendszernek, szakmai szervezeteknek pl.: MTA , országgyűlési bizottságok, frakciók számára juttatta el a stratégia szövegtervezetét és a három évre szóló indikatív intézkedési listát is.

Arra a tényre is felhívnánk a figyelmet, hogy a stratégia tervezetét szabadon hozzáférhető tettük, melyhez elektronikus úton becsatornázhatóvá tettük a véleményeket. Ennek köszönhetően mindenki élhetett a társadalmi egyeztetés lehetőségével, akinek ez szándékában állt. A magánszemélyektől, civilektől és civilszervezeteket tömörítő ernyőszervezetektől a vidéki konzultációk keretében és írásos formában megközelítőleg 200 visszajelzés érkezett, köztük alapos tanulmányok.

Az Open Society Institute-tal együttműködve egy nemzetközi konferencián Budapesten szintén megvitattuk a több száz civilszervezet és hat vidéki civil konzultáció tapasztalatait. Az anyagban az érintett tárcák konkrét forrásokat is megjelöltek a feladatok végrehajtásának finanszírozására. Ez is cáfolata a 168 óra.hu oldalon ,megjelenteknek, melyben az újságíró több meg nem nevezett szervezet véleményét egy konkrét nyilatkozóval összekötve azt írja, a stratégia nem tartalmaz konkrét költségvetést. Ismét csak az intézkedési terv áttanulmányozását javasoljuk, melyben minden egyes faladat mellett konkrét felelős és költségvetési forrás szerepel, megjelölve, hogy az a hazai avagy EU-s büdzséből lesz finanszírozva – ellentétben a 168 óra.hu oldalon olvasható egyik véleménnyel, amelyben a megszólaló azt kifogásolja, „a stratégiában nem különül el az uniós, a hazai, és egyéb források megjelölése”.

A Stratégia megvalósítására a hazai költségvetésből és EU-s forrásokból az elkövetkezendő három évben több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre, amely elősegíti az elszegényedők helyzetének javulását. A Stratégia minden olyan ember számára kíván kiutat kínálni, aki szegénységben él – nemzetiségtől függetlenül.

A cikkben idézik az egyik megszólalót:„Vidéken azt sem látjuk, hogy a romákra fordított milliárdok mozognának valahova.”, illetve „a stratégiában nincs garancia arra, hogy a kormány kivédené az etnobiznisz lehetőségét”. Az Állami Számvevőszéknek az előző kormány regnálása alatt indított vizsgálata megállapította, hogy a romáknak dedikált pénzeknek csupán 10 százaléka jutott el hozzájuk. A Stratégia az első olyan dokumentum, amelyben konkrét intézkedések történnek azzal kapcsolatban, hogy a megfelelő összegek a valódi címzettekhez jusson el, valóban a rászorulókat segítsék a különböző programokkal. Ehhez kapcsolódóan az intézkedési tervnek megfelelően, az Országos Roma Önkormányzattal együttműködve alakítjuk ki a stratégia és az intézkedési terv nyomon követési rendszerét, évente számolunk be az előrehaladásról.

Egy másik, a 168 óra.hu cikkében olvasható vélemény szerint „ha a jelenlegi bonyolult pályázati úton van csak lehetőség arra, hogy a romák hozzájussanak a forrásokhoz, akkor ötven év múlva sem lesz változás.” Az állítással ellentétesen a pályázat csak az egyik – épp az átláthatóságot, számon kérhetőséget szolgáló – formája a támogatásoknak, programoknak. Az intézkedési tervnek több eleme „direkt fejlesztést” céloz (például bölcsődei és az egyéb napközbeni kisgyermek-ellátást szolgáló férőhelyek bővítése, nyári étkeztetés, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény felülvizsgálata, stb. – csak a gyermekjólét területéről említve néhány intézkedést...)

Több esetben a pályázati forma azt a célt szolgálja, hogy modellszerű körülmények között alakítsunk ki később szélesebb körben bevezethető szolgáltatásokat – ilyen például az iskolai szociális munka fejlesztését célzó intézkedés. Ugyanakkor ennek az állításnak avval a részével sajnos egyet kell értenünk, hogy az Európai Unió támogatási rendszere komoly akadálya a források hatékony felhasználásának.

A cikkben a következő állítás olvasható „A stratégiának azzal az elemével kapcsolatban, amely teljesítményt vár el a támogatások fejében, úgy vélte: ezzel „csak a cigányság tehetetlenségét használják ki.”” Ezzel szemben a feltételes támogatásoknak épp az a célja, hogy kimozdítsák a „tehetetlenségből” a támogatottakat. A közfoglalkoztatási programoknak – épen ezért – fontos része, hogy képzési elemekkel is segítsék a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra.

Egy csúsztatásokon alapuló költői kérdésnek is helyet ad az online magazin: „Kihez integrálódnak a cigány telepek lakói, ha a telepen végzik az integrációs munkát?” Tény ugyanis, hogy az integráció nem a telepen valósul meg. A telep programok célja, hogy – ahol ez másként nem biztosítható – a lakhatási körülmények javításával, támogató szolgáltatásokkal, képzésekkel segítsenek helyreállítani, megerősíteni a telepen „kívüli” világgal a kapcsolatokat elsősorban a foglalkoztatás és az oktatás területén. Szintén valótlan állításnak ad helyet a cikk, mely szerint „a nemzeti stratégia nincs összhangban az uniós Roma Stratégiával”. A stratégia ugyanis az uniós keretstratégia szempontjainak szigorú szem előtt tartásával készült – tartalma, szerkezete megfelel a keretstratégia elvárásainak. Annál is inkább, mivel az uniós stratégia is a magyar Kormány, ezen belül a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság szövegjavaslata alapján készült.

Ugyanez a nyilatkozó fogalmazza meg azt a valótlanságot, hogy „a stratégiában többek közt nem határozták meg világosan az érintettek szerepét sem, és sokkal szélesebb és hatékonyabb kellene legyen a civil szervezetek bevonása az intézkedések végrehajtásában és monitorozásában.” Javasoljuk számára a Stratégia pontosabb áttanulmányozását, hiszen a dokumentum szövegében külön hangsúlyozzuk a civil szervezetek szerepének fontosságát a nyomon követésben, értékelésben. A 107. oldalon olvasható: „külön hangsúlyos a roma civil szervezetek megerősítése, a döntéshozásba, végrehajtásba és ellenőrzésbe történő bevonása uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteken”, majd a 117. oldalon: „A stratégia megvalósításának nyomon követésében, évenkénti felülvizsgálatában, illetve három évenkénti revíziójában – működési rendjükben meghatározott – kiemelt szerepe van a kormányzati egyeztetés intézményeinek: a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának, a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottságnak (TFTCB), valamint a Roma Koordinációs Tanácsnak (ROK-T)”.

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy ismét nem kaptunk lehetőséget arra, hogy a megfogalmazott vádakra, „véleményekre”, hamis állításokra már az eredeti cikkben reagálni tudjunk, így ismét csak a helyreigazítás maradt az egyetlen lehetőségünk arra, hogy megjelenjen az igazság is.

Sajtóiroda
Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium