A Rába habzik, a magyarok tajtékzanak, Brüsszel izzad
Részben magyar lobbysikernek is köszönhető, hogy az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban megszavazta a vizekre vonatkozó környezetminőségi normákkal foglalkozó jelentését. A vízminőségi jogszabály (amelyet a tagországoknak még jóvá kell hagyniuk) újra tartalmazza a határon átnyúló vizek esetén a közös tagállamok közötti szabályozás és felelősség alapelvét.
A javaslat az ipari érdekek helyett a folyók élővilágának érdekeit helyezi előtérbe, azaz nem a kibocsátható mennyiséget szabályozza, hanem a folyóba kerülő szennyezés mennyiségét. A jogszabály 33 anyagra, főleg rovarirtó szerekre, vegyipari anyagokra, nehézfémekre vezet be szigorúbb határértékeket. A direktíva továbbá új anyagokra is kiterjeszti a korlátozást, és figyelembe veszi az egyes folyók nagyságát. Most a tanácson a sor, támogatják-e a jogszabályt, elősegítik-e folyóink tisztaságát, megszüntetik-e a Rába és a hasonló helyzetben lévő európai folyók túlszennyezését. A magyar politikusok múlt hét végén indított kampányának az EP-ben pozitív fogadtatása volt.
Ugyancsak pozitívan voksoltak a képviselők az uniós hulladékszabályozással foglalkozó keretirányelvről. Az EU területén évente keletkező, mintegy 1,8 milliárd tonna hulladék sorsát irányító szabályozás a tagországok kormányait képviselő tanáccsal közösen kialakított kompromisszumként született meg. A döntéshozók kötelezően előírják 2020-ra a háztartási hulladékok 50 százalékos újrahasznosítási arányát, de az elfogadott jogszabályból kikerültek a végrehajtást biztosító eszközök. Így félő, hogy az újrahasznosítási célokat nem fogják a tagországok elérni, és nem fog kellő mértékben nőni a jelenlegi 27 százalékos újrahasznosítási arány.
Az ipari hulladékok kötelező újrahasznosítása pedig, a parlament javaslatával szemben, kimaradt az irányelvből. A most elfogadott jogszabály hulladék újrahasznosításnak minősíti a hulladékégetést, ha az elegendő energiát termel. Ez a jogszabály leginkább vitatott része. A zöldek szerint így a hulladék-megelőzéssel és hulladék-újrahasznosítással szemben a hulladékégetést ösztönzi az unió. Ugyanis az ipar nem érdekelt a csomagolóanyag mérséklésében, visszagyűjtésében, ha hulladékégetéssel is teljesítheti az újrahasznosítási előírásokat. Ezért magyar EP-képviselők szerint az irányelv jelenlegi formájában csak korlátozottan alkalmas hulladékcsökkentési és újrafeldolgozási céljaink eléréséhez. Magyarországon jelenleg a szelektíven gyűjtött kommunális hulladék aránya 2 százalék, de remélhetjük, hogy az irányelv hatására hazánknak végre sikerül erről az alacsony szintről elmozdulni.
