A minisztériumnak kell közbelépnie, hogy megfékezze a rasszista fideszes polgármesteri önkényt

Az ügy előzménye egy közel tíz éve húzódó bírósági per, azaz perek sorozata. A Somogy megyei városban – más vidéki településekhez hasonlóan – a szegénységben élő roma családok gyerekei nem a város többségi iskoláiba, hanem a cigánytelep mellett lévő cigányiskolába járnak. Ez az intézmény a Kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola Pécsi Utcai Tagiskolája, amely régóta kis létszámú, és évről évre katasztrofálisan teljesít a kompetenciaméréseken. Ebből az iskolából nem vezet út érettségit adó intézménybe, ahogy szakmát adóba sem: a gyerekek olyan rossz írási-olvasási-számolási kompetenciákkal érkeznek a középfokú oktatásba, hogy néhány hét/hónap alatt lemorzsolódnak. A Pécsi utcai iskola e tekintetben nem kivétel, pont olyan, mint a szegregált iskolák általában.

Jogerős ítélet született a szegregáció ellen
Fotó: Népszabadság-archív / M. Schmidt János

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) a roma gyerekek elkülönített oktatása miatt indított pert az akkor még önkormányzati tulajdonban lévő iskola fenntartója ellen. Az ügy meg sem állt a Legfelsőbb Bíróságig, ahol az első jogerős ítélet született. E szerint a gyerekeket jogellenesen különítette el az önkormányzat, mert nem úgy szervezte a közoktatást a városban, hogy a szegregációt megakadályozza. De hiába mondta ki a legfelsőbb bírói grémium a jogsértést, Kaposváron semmi sem történt a Pécsi utcai iskolával: az intézmény továbbra is fogadta a gyerekeket, újabb és újabb első osztály indult. Ezzel újabb és újabb gyerekektől vették el a továbbtanulás lehetőségét, azaz a lehetőséget a szegénységből való kitörésre.

2013. január elseje óta az Orbán-kormány – éppen az iskolák közötti különbségek felszámolásának indokával – megszüntette a sokszínű önkormányzati iskolarendszert. A Klebelsberg Központ lett az iskolák fenntartója, ám hiába az állami „gondoskodás”, a Legfelsőbb Bíróság ítéletéből következő deszegregáció elmaradt. A roma gyerekek integrációja olyannyira nem volt fontos az államnak, hogy lelkifurdalás nélkül indította az újabb és újabb osztályokat a szegregált iskolában. A deszegregációt különösen a Szita Károly vezette önkormányzat obstruálta a legintenzívebben: a szegregált iskola megmaradásáért megnyerte a hatalommal jó viszonyt ápoló helyi roma vezetőkön keresztül a roma családokat is. Nem volt nehéz dolga, a rendkívül kiszolgáltatott helyzetben lévő szülők nem fognak szembeszállni a gyermekvédelmi hatóság működéséért felelős önkormányzattal, amely ráadásul az egyetlen megélhetési forrást jelentő közmunka elosztásáért is felel.

Az állam szülői kérésre sem diszkriminálhat

E helyütt azonban fontos megjegyezni: 2007-ben, az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája a D. H. és társai kontra Csehország-ügyben precedensértékű ítéletet hozott. Azon túl, hogy a strasbourgi testület leszögezte, diszkriminatív, ha egy állam a roma tanulókat elkülönített osztályokban helyezi el, megállapította, hogy még a szülők kérése sem lehet a jogellenes elkülönítés indoka. (A határozatban a bíróság részletesen kifejti, hogy a roma szülők gyakran alulinformáltak és gyenge érdekérvényesítési helyzetben vannak ahhoz, hogy valóban szabadon válasszanak iskolát.) A bíróság megállapította, hogy nem elfogadható a jogellenes elkülönítés, még akkor sem, ha a diszkriminációt az érintett szülők kérik.

De visszakanyarodva Kaposvárra: az évek óta fennálló jogellenes állapot megszüntetése érdekében a CFCF kénytelen volt újabb pert indítani.

A Pécsi Ítélőtábla 2016 őszén újabb jogerős bírósági ítéletben erősítette meg a jogellenes elkülönítés tényét, megállapította a korábbi és a jelenlegi fenntartó mulasztásos jogsértését, emellett felelősnek nevezte a helyzetért az Emmit is, amely az oktatásért felelős tárcaként nem tett meg mindent a roma gyerekek iskolai szegregációja ellen. Amitől ez az ítélet különlegessé vált: a bíróság nemcsak a jogsértést állapította meg, hanem először hozott konkrét intézkedésről szóló utasítást: elrendelte a Pécsi utcai tagiskola felmenő rendszerű bezárását. Az ítélet attól is volt különleges, hogy Magyarországon elsőként rendelkezett a deszegregáció megkerülhetetlen elemeiről, amelynek módszereit a perben meghallgatott szakértő tanúk előadásaira alapozta.

A Pécsi Ítélőtábla felismerte, hogy az iskolában hosszú évek óta tartó elkülönítés megszüntetésének egyetlen módja, ha azt bezárják.

Az önkormányzat közbelép

Az ítélet értelmében a most kezdődő tanévben, 2017/2018-ban már nem indulhatna első osztály. Ez az jelentené, hogy a közel húsz leendő elsős kisgyerek már nem a cigányiskolában, hanem a város jobb színvonalú oktatást nyújtó iskoláiban, többségi társaik között kezdhetné a tanévet. A feltételes mód azért indokolt, mert a pervesztes alperesek, a Somogy Megyei Kormányhivatal, a Klebelsberg Központ, valamint Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a Kúriához, amelyben a Pécsi Ítélőtábla ítéletének hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatását indítványozzák. A fent nevezett szervezetek a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését is kérték.

Mindeközben egy alapítvány, amely a Mikrokozmosz névre hallgat, öt év használatra megkapta a Klebelsberg Központtól a Pécsi utcai tagiskola épületét, így az már nem állami, hanem alapítványi fenntartásban van. A Mikrokozmosz a működési engedélyének módosítását kérte, eddig ugyanis csak alapfokú művészeti oktatást nyújtott. De az új engedélye értelmében (amit hipergyorsan megkapott a kormányhivataltól) már nyolc osztályra kiterjedően folytathat általános iskolai oktatást.

Míg az önkormányzat a kaposvári tankerülettel karöltve azon mesterkedett, hogyan tudná kijátszani a jogerős bírósági ítéletet, májusban megérkezett a Kúriától az ítélet végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kérelem elutasítása. Így különösen érthetetlen az a hír, ami a Kapos.hu-n jelent meg június 30-án. A Szita Károly szócsövének számító lapban arról tudósítanak, hogy Kaposvár önkormányzata csaknem nyolcmillió forinttal támogatja a Mikrokozmosz Alapítványt azért, hogy a Pécsi utcai iskolában művészeti képzéssel kibővített általános iskolai oktatást induljon szeptembertől. A Mikrokozmosz Alapítvány munkatársa, Kecskés Miklós fesztelenül nyilatkozik a lapnak arról, hogy „ugyanolyan szintű oktatásra” lehet majd számítani az alapítvány által átvett iskolában, mint egy államiban. Mintha nem lenne az egész helyzet súlyosan törvénysértő. Azt is megtudjuk: az állami kerettantervek alapján dolgoznak majd a pedagógus kollégák, „akik ott dolgoztak, azokat vesszük át, és ezt kiegészítjük egy művészeti neveléssel”. A cikkből kiderül, hogy tizenhat kis elsőst, akik már a város integrált iskoláiban kezdték volna az első osztályt, visszaírattak a szegregált intézménybe.

A polgármester  nyaral

Mivel hihetetlennek tűnik, hogy egy polgármester évek óta ilyen szinten fittyet hányhat a hatályos magyar törvényekre, a jogerős bírósági döntésekre, kérdéseinkkel az Emmihez fordultunk. Megkérdeztük: a kormányzat be kíván-e avatkozni, hogy megakadályozza az újabb első osztály indulását a bíróság által is szegregáltnak minősített Pécsi utcai iskolában? Álláspontunk szerint ugyanis az alapítványi fenntartó belépésének engedélyezése a Pécsi utca esetében a jogerős bírósági ítélet kijátszása, s ez a törvénysértő állapot a Klik és a kormányhivatal tudta nélkül ráadásul nem állhatott volna elő.

Az Emmitől gyors és nagyon határozott válasz érkezett: „A vonatkozó jogerős bírósági döntés értelmében a Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Pécsi Utcai Tagiskolájában sem az illetékes tankerületi központ, sem pedig más fenntartó nem indít első osztályt a 2017/2018-as tanévben, a tankerületi központ végrehajtja a jogerős bírósági ítéletet.”

Szita Károly 2014-ben Lázár János és Kósa Lajos között. Megállítanák
Fotó: MTI / Varga György

Egy újabb megkereséssel élve jeleztük a minisztérium felé, hogy aggodalmunk nem múlt el, mert Szita Károly polgármester nyolcmillió forinttal támogatja az iskola indulását, ráadásul a hírek szerint már be is iratkoztak az elsősök. Az Emmi azonban újra megerősítette a korábbi választ: nem indul a Pécsi utcai iskolában első osztály.

Megkerestük Szitát, hogy nyilatkozzon ő is, de a sajtósa azzal hárította el kérdésünket, hogy a polgármester  nyaral. Bár kértük, hogy helyettese nyilatkozzon az ügyben, ezt sem tették lehetővé. Nem voltak hajlandók nyilatkozni a Mikrokozmosz Alapítvány képviselői sem. Megkerestük a CFCF-et: az alapítvány ügyvédje, Kegye Adél és Ujlaky András kuratóriumi elnök üdvözli, hogy a minisztérium kitart a bírósági ítélet végrehajtása mellett.

Nagyon úgy fest tehát, hogy markánsan eltér a kaposvári fideszes városvezetés és a Balog Zoltán vezette minisztérium álláspontja az ügyben. Az sem kizárt, hogy Szita meg szerette volna kerülni a tárcát ebben a kérdésben, és legalább addig szeretett volna időt nyerni, amíg a Kúria meghozza ítéletét. Azzal, úgy látszik, nem számol, hogy taktikázásával családok életét nehezíti meg, ahogy azzal sem, hogy ha rajta múlna, újabb gyerekektől vonná meg a minőségi oktatáshoz való jogot.

Az Emmi mindenesetre most helytáll: nem engedi Kaposvár fideszes polgármesterének, hogy semmibe vegye a bíróság ítéletét. Ez a határozott minisztériumi kiállás jól jön majd az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során is, Magyarország ellen ugyanis egy éve indított az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást a roma gyerekek oktatási elkülönítése miatt.