A magyarok mélységesen kiábrándultak a politikai intézményekből

Nincs egyszerű válasz a társadalmi mozgalmak, tiltakozások kialakulásának miértjére, „létezik egy morális küszöb, egy elementáris morális felháborodás, ami átfordítja a közhangulatot” – mondta Nagy Zsófia, az ELTE Társadalomtudományi kar Szociálpszichológiai Tanszékének tanársegédje a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában.

2017. május 3., 14:59

Nagy Zsófia szerint a CEU mellett kiállók erőt próbáltak meg demonstrálni: meg akarták mutatni a kormánynak, hogy milyen sokan vannak. „Ebben az ügyben a kormány valóban egyedül maradt, mindenkivel szemben állt, de abból szempontból, hogy ez megrázta volna a tágabb magyar közvéleményt, nem hatott. És nem ártott a Fidesz népszerűségének sem, nem rázta meg a Fidesz támogatottságát. Az egy másik kérdés, hogy külföldön, mondjuk az Európai Parlamentben mi történt vagy hogy megszólalt egy csomó Nobel-díjas. Az a lényeg, hogy itthon nem vesztettek szavazatokat.”

Az általános közhangulatról a szakember azt mondta: a felmérések azt mutatják, hogy sokan nem mennének el szavazni, ha mégis elmennének, nem tudnák, hogy kire szavaznának. Sokan kiábrándultak a politikából. A kiábrándultság mögött az is ott van, hogy azért nem cselekszenek az emberek, azért nem mennek ki az utcára, mert nincsen különösebb bajuk a rendszerrel, de ugyanakkor az is kiderül, hogy mélységesen kiábrándultak a politikai intézményekből.

Nagy Zsófia szerint azért is mozdulnak meg a magyarok ilyen nehezen, mert a 20. században tíz különböző rendszer és rezsim váltotta egymást Magyarországon, ami hatalmas sokk a társadalomnak. Az emberek úgy látják, hogy ha nem tudnak hatni a saját környezetükre, akkor abbahagyják tiltakozást. Ha az emberek kimennek az internetadó ellen tüntetni, és másnap eltörlik, akkor lelkesek, de ha az a tapasztalat, hogy kimennek a CEU mellett tüntetni, és Áder János aláírja a törvényt az egészen más hatással bír.

(Klubrádió)