A kultúra kivégzése

A szegedi leváltás kapcsán a Fidesz és a helyi Jobbik érdekszövetsége újra fókuszba került. A Fidesz és a baloldal képviselői ugyanis egálban vannak az önkormányzati testületben, de előbbiek bizton számíthattak a jobbikos Keresztúri Farkas Csaba ügyvéd szavazatára is. Nem tudható, Keresztúri képviselő fideszes vonzalmában mennyi az érzelem. Mindenesetre az önkormányzati választások után a viszonyukból származó többséggel cserélték le a nyolc önkormányzati cég vezetőjét, s négy helyre fideszes, négyre jobbikos kötődésű jelöltet szavaztak meg.
Helyi forrásaink szerint a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetőjének ügyében Keresztúrit nemcsak a fideszes vonzalma, hanem személyes okok is motiválhatták. Az ügyvéd a tavalyi jogászbálon kitartóan zaklatott egy hölgyet, utóbb annak családjával is botrányos inzultusba keveredett. Az ügy jogi fordulatot vett. Ezért Botka László polgármester nemrég szerette volna napirendre venni Keresztúri képviselő leváltását a jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottság alelnöki posztjáról. Ám tervét a fideszesek leszavazták. Nem sokkal később a kultúrával eladdig nem sokat bíbelődő jobbikos képviselő úgy döntött: ha a Fidesz meneszteni akarja Bátyai Edinát, akkor ő sem látja alkalmasnak az igazgatónőt.
Amúgy a helyi jobboldal által hangoztatott alkalmatlanságot – miszerint Bátyai „veszteséget termel” – Szeged-szerte alantas vádnak tartja az elfogulatlanabb publikum is. Szakértőbb része konkrét tényként említi: a szabadtéri játékok háromnegyed éves elszámolása ugyan mínuszos, ám az utolsó negyedévben befutó források után pluszba fordul. Szemben a nyolc másik önkormányzati cég fix veszteségével. Igaz, utóbbiakban is próbálkoznak spórolással. Egyiknél – mondják informátoraink – írásba foglalták: ötvenezres megtakarításért kétmilliós jutalom illeti a cégvezetőt.
A szabadtéri játékok direktorának mandátuma amúgy jövőre lejár. Vajon leváltását miért érezte már most fontosnak Kohári Nándor fideszes képviselő, a menesztés kezdeményezője?
Annyi bizonyos: az alkalmatlanság érve a gazdasági adatok tükrében legalábbis téves. Másfelől Bátyai Edina egyben a Regionális Összművészeti Központ (Reök) igazgatója is, ahol nemrég látható volt egy installáció, amelyről Haág Zalán, a szegedi önkormányzat kulturális bizottságának KDNP-s elnöke azt állította: vallásgyalázó.
A megszólalás jelezheti a menesztés valós okait: a jobboldal szegedi képviselői igyekeznek megfelelni Orbán Viktor ultrakonzervatív kultúr- és káderpolitikájának. Hiszen minap a miniszterelnök sajátos kultuszminisztériumaként hadrendbe állított Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György nyilatkozott úgy: támogatásokat, pozíciókat odaítélő döntéseikben meghatározó lesz, hogy egyházi szempontok szerint komilfó-e egy alkotó vagy egy intézményvezető.
Bátyai Edina menesztése kapcsán érdemes megemlíteni: az állítólagos vallásgyalázó műtárgyat a jobboldalhoz köthető Nátyi Róbert művészettörténész, a Reök művészeti vezetője válogatta a kiállítási anyagba. Az ő felelősségét nem firtatták.
Különben azt mondják, Bátyai Edina idén nyáron – a konszenzus szándékával – a jobboldal kedvéért mutatott be néhány, az ultrakonzervatív szíveknek kedves darabot, amelyek ugyanakkor enyhén szólva sem vonzották a publikumot. Viszont az igazgatónő egyéb produkcióival még így is nyereséget produkált.
Ugyancsak az orbáni kotta darabosságát idézi Kelemen Csabának, az egri Gárdonyi Géza Színház színészének és Sasvári Sándor udvari dalnoknak a belépője a szegedi önkormányzat kulturális bizottságának korábbi ülésére. Ott éppen azt tárgyalták, kezdeményezzék-e Bátyai leváltását valamikor később. Kormos Tibor, a Szegedi Nemzeti Színház egykori igazgatója, az MSZP–ÖSZE (Összefogás Szegedért Egyesület) képviselője kérdezte az érkezőket: mi járatban? Kiderült: a fideszes Kohári Nándor hívta őket, mert Kelemen Csaba lesz a Szegedi Szabadtéri Játékok új igazgatója, Sasvári Sándor pedig ugyanott a művészeti vezető.
A józanabb képviselők akkor elmagyarázták: ha lesz is leváltás, a posztra előbb pályázatot kell kiírni. A két színész meghallgatta az érveket, majd Kelemen Csaba az István, a király rendezésére fölkért Alföldi Róbert szerződése felől tudakozódott. Érdeklődése sejteti: ha az Istvánnal nincs is gondja, Alföldivel akadhat. Erre utal az is, hogy Kelemen a szegedi elképzelései kapcsán azóta többször is felidézte a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) által szorgalmazott „remény színháza” ideológiai alapvetés néhány részletét. Amelybe az István beleillik, de Alföldi aligha.
Persze azért Kelemen színház-esztétikai értekezései nem olyan cizelláltak, mint az MTT elnökének, Vidnyánszky Attilának a hasonló tárgyú megszólalásai. Miközben a szegedi történések tükrében is bizonyosnak látszik: Vidnyánszy eséllyel pályázik Alföldi pozíciójára.
Ráadásul Kelemen Csabát intézményvezetőként sem lehet a debreceni színházat sikeresen irányító Vidnyánszkyhoz vagy a szegedi játékokat hosszú évek óta gazdaságilag is eredményesen vezető Bátyai Edinához hasonlítani. A Kelemen igazgatta Agria Nyári Játékok – egri forrásaink szerint – rendre tízmilliós veszteséget produkál. Hírlik, idén jobboldali szervezet kör-e-mailben toborzott nézőket Kelemen előadásaira.
Az viszont tény: Kelemen Csaba sarkosan egyszerű megszólalásai is mutatják buzgó igazodási szándékát a kormányzat kultúrblöffjeihez. Ahogy szegedi informátoraink hasonló motivációval magyarázzák a Bátyai Edina leváltását kezdeményező Kohári Nándor képviselő lépését is.
Igaz, egyéb reflexiókra is akad példa a jelenlegi kulturkampfban. Az egri Dobó István Múzeum igazgatóját, Rémiás Tibort a minap elbocsátották. Beszélik, ellenállt a múzeum érdekeit sértő, politikai célú felsőbb utasításoknak. Összehívattatta vele munkatársait a minisztériumi megbízott: Rémiásban meg sem fordult, hogy kollégái előtt rúgják majd ki. Pedig ez történt. Indoklás nélkül. Esetét némileg elfedte a szegedi ügy, de volt, ahol kiverte a biztosítékot: a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége petícióban akar tiltakozni a hasonló eljárások ellen. Kérdés: mit érnek vele?
Az elmúlt két évben több történet bizonyította: az alattvalói buzgalom rendre elnyeri jutalmát, a szakmai gondolkodás azonban komoly kockázattal jár. Ahogy Rémiás Tibor nyilatkozta a rapid menesztéséről: „Olyan volt, mint egy nyilvános kivégzés.”