A kereskedelmi média felfalja gyermekeit
„Rám akarják verni az egész balhét, azt is, ami a licencműsor alapötletéből fakad” – a napokban egy bulvárlap hasábjain így panaszkodott a Párbaj című műsorát kísérő skandallum miatt a „kvízprofesszor”. Az volt a végkövetkeztetése: harmincnégy pályán töltött évet nem hiteltelenít egy kevésbé sikerült produkció. Tényleg nem, de – úgy tűnik – a balhét mégis vinnie kell. SEBÕK JÁNOS elemzését a csütörtökön megjelenő 168 Órában olvashatja.
Ezekben a napokban zajlik Vágó István nyilvános kivégzése. A korábban elismert, méltán tisztelt és népszerű játékmester ázsiója hirtelen nagyot zuhant, s új műsora képernyőre kerülése óta nem tud megállni a lejtőn. Bírálják, szapulják hivatásos kritikusok, bloggerek, kommentelők.
Részben jogosan, részben nem.
Sajnos nem ő az első egykoron tekintélyt szerzett médiaszemélyiség-szakember-művész, aki az évek során felélte tőkéjét, vállalta a délibábos népszerűséget, és hitelével, arcával fizetett érte. Voltak (Máté Krisztina, Alföldy, Stohl, Koltay, Para Kovács, Eszenyi, Soma stb.), akik még idejében kihátráltak a közegből, mások viszont tovább lubickolnak a felvett új szerepükben (Gesztesi, Liptai, Détár, Nagy Feró, Benkő Dániel stb.), mert a kísértés kétségkívül nagy. Celebként, hírességként irgalmatlanul sok pénzt lehet keresni, címlapra lehet kerülni, megmondóember, véleményformáló lehet az illető, s ha ehhez még hiúság, önfényező hajlam, egoizmus is társul, akkor az efféle pünkösdi királyság kísértésének nehéz ellenállni.
Mivel a nézők ingerküszöbe mind magasabb, ezért szemlátomást egyre több szennyre, vérre, mocsokra, testnedvre, balhéra, botrányra van szükség. Nemcsak az egyes műsorok, a szereplőik is pornografizálódnak.
S ehhez nemcsak „bevállalós” szereplők, de az idiotizáló programfolyamhoz új habitusú műsorvezetők is kellenek.
Az „öreg bölényeknek” ebben a közegben már nincs helyük. Hatalmas gázsikért egy részüket még az „istállóban” tartják a szerződések lejártáig, de néhányuk kilövésére már megadták az engedélyt. Vágó sorsa sem lehet kérdéses a mostani produkciója után. Mennie kell, vagy egy rövid ideig még maradhat, ha beáll bohóckodni a sorba, ha letolja a gatyáját, ha villant egyet-kettőt a bulvárban, ha szállít néhány szaftos botrányt. Ha nem, a mór megtette kötelességét, a mór mehet.
A kereskedelmi média mostanában gyorsan felzabálja teremtményeit. Bekapja, megemészti, majd kiüríti őket. A médiakannibalizmus folyamata szinte mindig ugyanaz. Valamely csatorna a siker, hírnév, csillogás ígéretével előbb elcsábítja kiválasztottjait, gúzsba kötő szerződéssel engedelmes eszközzé teszi őket, majd nagy médiahűhó közepette bedobja őket a mély vízbe, s amint az egyéniségét vesztett, sok esetben át is fazonírozott kiválasztottak amortizálódnak, hiteltelenné, unalmassá, érdektelenné válnak, szemétdombra hajítja őket.
A teljes szöveget a 168 Óra csütörtökön megjelenő számában olvashatja.
