A hitelesek boldogok, az ország belerokkan?
A Magyar Nemzeti Bank legújabb számításai szerint legalább 900 milliárd forintnyi veszteséget szenvednek el a bankok a kétharmad által megalkotott, devizahiteleseket érintő törvények miatt. Sokak pénztárcája lesz vastagabb, de az ország nem biztos, hogy jól jár a végén.
Jelen pillanatban 900 milliárd forint körülire becsüli az MNB a bankszektor veszteségét az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések költségeinek – kamatos kamattal – történő visszafizetése miatt.
Emlékezetes: a Kúria jogegységi döntését követően nemzetközi elemzők még „csak” 300 milliárd forintos veszteséggel számoltak – Varga Mihály gazdasági miniszter erre kijelentette: számára értelmezhetetlen ez az összeg, ennél bizonyosan kisebb lesz az elkönyvelendő veszteség. Ma már tudjuk: a korábban is említett 900 milliárd csak a kezdet, ennél mindenképpen magasabb lesz a végső számla – írta honlapján a stop.hu.
A pontos összeg ma még megjósolhatatlan, de annyi bizonyos: a kormány még idén megalkotja a jogszabályt, amellyel minden deviza alapú hitelt forintra kell váltani. Ezzel kapcsolatban több nyitott kérdés is van még. Így nem tudni, milyen árfolyamon szándékozik átváltatni a pénzintézetekkel a hiteleket – akik jó időben kötötték például az euró alapú szerződésüket, azok akár 260 forintos árfolyammal is számoltak egykor, szemben a mai 314-es szinttel. Hasonlóan kérdéses, hogy egy hullámban, vagy több szakaszban kell majd átállniuk a bankoknak, miként az is: segítséget nyújt-e a jegybank a váltáshoz. Amennyiben igen, úgy komolyan apadhat az ország deviza-tartaléka és az MNB vesztesége megjelenik a központi költségvetésben. Ha ebben nem vesz részt a Nemzeti Bank, akkor a forint árfolyama kerül sosem látott mélységbe, ami mindenkinek nehézséget okozhat – kivéve az exportra dolgozó vállalatokat.
A kabinet egyértelművé tette: a valódi kifizetések és a forintosítás legkorábban a jövő év elején kezdődhet meg. Ennek egyszerű oka van: amennyiben minden veszteséget – amely a forintosítással meghaladhatja az 1100 milliárdot is – a bankok nyakába varrnak, úgy akár komolyan meg is roppanhat a magyar pénzügyi közvetítő rendszer. Ha – ahogy az korábban többször elhangzott – a kormány hajlandó engedményeket tenni a bankadó rovására, úgy a költségvetési hiány GDP arányosan 3 százalék alatt tartásához kell más bevétel után nézni. Erre idén már – a kifeszített büdzsé miatt – nincs lehetőség, így érdemi lépéseket a jogalkotáson kívül nem is kíván tenni a Fidesz.
A hitelesek megsegítése érdekében tett lépések következményei beláthatatlanok. A ma már lassan éledező hitelpiac azonnali befagyására mindenképpen számíthatunk – ez viszont drasztikusan kihat az ország gazdasági fejlődésére is. A lassan emelkedő lakáshitelezés megint leállhat, így az ingatlanpiac búcsút mondhat a fokozatos kilábalásnak a 2008-óta tartó válságból. Hasonlóan befagyna a vállalkozások hitelezése – bár e téren némi menekülő utat jelenthet a Nemzeti Bank hitelprogramja, ám messze nincs arra elegendő forrás a jegybanknál, hogy ellensúlyozni tudja a bankszektor megnyomorgatásából eredő kiesést.
A kormányzat azzal számol, hogy ha 900 milliárd forintot juttat a lakossághoz, drasztikusan megugrik a belső fogyasztás.
