A háziorvosi keretből vennék el a pénzt gyermekellátásra és betegszállításra, de a novemberi béremelés is kérdéses

Kétnapos véleményezési határidővel jelent meg a kormány honlapján az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) „A egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának és az egészségügyben dolgozók bérnövelésének a szabályairól szóló" rendelettervezete, amely egészen meghökkentő költségvetési átcsoportosítási javaslattal áll elő.

A tegnap éjfélkor lejárt társadalmi egyeztetési határidő persze önmagában is megkérdőjelezhetővé teszi a kormányzati felkészülést az egészségügyi költségvetési kérdésekben, ám a megoldási javaslat túlmutat a kapkodáson. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy az Orbán-kormány nem építette be sem az egészségügyieknek megígért emelés összegét, sem pedig a gyermekellátásban szükséges összeget a betegellátás finanszírozását érintő költségvetési keretbe.

Most tehát az egyik ellátási formából helyezi át a szükséges fedezetet a másikba, miközben a kormány pluszforrást még a bajba jutott betegellátási területeknek sem szán.

Fotó: 168 Óra archív

Az előterjesztés szerint ráadásul az Emmi, azaz

Kásler Miklós erőforrás miniszter szeptember elsejei határidővel úgy csoportosítaná át a tárcához tartozó költségvetési forrásokat, hogy a „Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím előirányzata terhére" 2,5 milliárd forintot elvonjon az alapellátási kasszából. 

Az előterjesztés hatásvizsgálati lapja szerint persze „az átcsoportosítást követően fennmaradó előirányzat, az időarányos felhasználást figyelembe véve biztosítja a további működést".

A pénz az előterjesztés alapján megfelezve, két területre kerülne:

• 1 milliárd 250 millió forint az „Összevont szakellátás jogcím javára a gyermekellátás szorzójának 10 százalékkal történő megemelése érdekében szükséges forrás biztosításához"
• a másik 1 milliárd 250 millió forint pedig a „Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás jogcím javára, az ezen a területen kialakult forráshiány enyhítése érdekében" lenne elosztva.

Mindez már csak azért is érdekes, mert ezek alapján a kormány nem biztosítanak pluszforrást ezen, nyilván váratlan költségekre, s az ellátás – egyes forrásaink szerint már januárban is látott és így a kabinet számára például a betegszállítók részéről előre jelzett – problémáinak kezelésére.

Ráadásul minderről úgy határoznak, hogy a múlt hónapban – amint azt a 168 Óra elsőként megírta – már meghaladta a 320-at a betöltetlen, tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma Magyarországon. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ adatai alapján ráadásul csaknem 400 ezer ember nem jut alapellátáshoz, aminek oka éppen az, hogy hiába a praxispályázatok és a praxisvásárlási segélyek, a háziorvosok még mindig alulfizetettek, így csak nagyon kevesen választják ezt a szakmát.

Magyarán: ha van területe a betegellátásnak, amelyből nem indokolt elvonni forrásokat, az éppen a háziorvosi rendszer.

Ellátási formáktól más ellátási formákhoz vándorol a költségvetési forrás, de nem bővül

De még ennél is meghökkentőbb, hogy miközben az indoklás és a hatásvizsgálati lap szerint „A tervezett jogszabály-módosítások elősegítik a béremeléssel érintett bérek kifizetésének folyamatosságát, valamint a 14 év alatti gyermekek hatékonyabb ellátását", a kabinet látszólag nem készült fel a tervezett, előre látható kifizetésekre.

A rendelet ugyanis még csak most, szeptember elsejei határidővel változtatna a szabályokon ahhoz, hogy „az egészségügyi dolgozók 2018. évi béremeléséhez kapcsolódóan a munkáltató részére biztosított többletfedezet – annak teljesítményfinanszírozásba történő beépítéséig – támogatásként kerüljön utalványozásra".

Magyarán a költségvetésben szereplő, „célelőirányzatok jogcím, egészségügyi dolgozók 2018. november havi béremelésének fedezete" címen beépített pluszpénzeket nem bérjellegű kiadásként, hanem támogatásként kapják meg az egészségügyi intézmények. Miközben tehát a Fidesz minden idők legnagyobb egészségügyi bérfejlesztésével kampányolt az áprilisi választások előtt, és az elmúlt hónapokban szintén erről szól a kormánykommunikáció,

az ellátási színvonal javulását, az orvosok és szakdolgozók Magyarországon, azon belül is az állami ellátórendszerben tartását célzó béremelések fedezete továbbra is költségvetési trükközéseket igényel.