A dán EU-biztos is javasolta, hogy ne kapjon pénzt az a tagország, amelyik megsérti a jogállamiságot
Május 1-jén a Momentumnak kampányolt Budapesten a dán Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa. Az elmúlt években ő volt az egyik legbefolyásosabb politikus Brüsszelben, aki a világ legnagyobb cégei ellen indított eljárásokat. Magyarországi látogatása alatt adott interjút a 444-nek.
A dán politikus az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) a tagja. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Budapestre jött kampányolni tegnap, azt válaszolta, hogy nagyon nagyra tartja azt, amit a Momentum csinál, mert egy negatív politikai környezetben ők pozitív, konstruktív dolgokat mondanak a választóknak.
Elmondása szerint az elmúlt öt évben az EU-s biztosok heti tanácskozása ülésein a keleti tagállamok, főleg Magyarország és Lengyelország jogállamisági problémáiról vitatkoztak a legtöbbször, állandóan napirenden volt a kérdés.
– A jogállamiság ugyanis az egész munkánk alapja. Nem valami elvont dolog, vagy szólam. Csak ott lehetséges egyenlőség, ahol joguralom van, ahol az igazságszolgáltatás teljesen független a politikától, ahol harcolnak a korrupcióval szemben, ahol az oktatásban mindenki részt vehet, ahol ugyanúgy bánnak veled, mint a szomszédoddal. Az unió akkor működik, ha a gazdagok és a szegények, a keletiek és a nyugatiak egyforma jogokat élveznek
– jegyezte meg.
Hozzátette, hogy különbözően látják a lengyel, a magyar és a román helyzetet, de mindegyik országban egyformán fontos számukra a joguralom érvényesülése.
– Magyarország esetében az EU bírósága elé vitt ügyeken keresztül látható, hogy elsősorban miket kifogásoltunk. Az EU-tagsággal elköteleződés is jár, és a Bizottság feladata, hogy a belépéskor tett ígéreteket betartassa. Ennek érdekében párbeszédre törekedtünk a magyar kormánnyal, mert elsősorban nem ítéleteket akarunk, hanem megoldásokat
– mondta, megjegyezve azonban, hogy nincs elég eszközük ahhoz, hogy megoldást találjanak ezekben az ügyekben.
– Néhány tagállam kormánya úgy véli, hogy válogathat a tagsággal járó lehetőségek és kötelezettségek között. Éppen ezért javasoltuk, hogy a következő pénzügyi ciklusban a közös értékek betartásához kössük a pénzügyi támogatásokat. Ilyen értéknek tartjuk a jogállamiságot, a sajtószabadságot, az oktatás és kutatás szabadságát. Úgy gondoljuk, ha ezeket az alapvető értékeket megsérti valaki, akkor ne részesüljön a tagság előnyeiből
– magyarázta.
Az interjúban beszélt a függetlenség és sajtószabadság jelentőségéről is. Véleménye szerint nem azt kell számolni, hogy hány kiadvány van az egyik vagy a másik oldalon, hanem hogy egy lap megteheti-e, hogy bárkit kritizáljon. Elmondása szerint a dán társadalom azért képes mérlegelni a vitás ügyekben, mert a dán sajtó nagyon keményen tudja kritizálni a kormányt.
