A CEU, a Momentum és a sorosozás vitt mindent a neten

A Policy Agenda negyedéves rendszerességgel elkészíti azt a politikai ügyeket érintő elemzését, amely megmutatja, hogy az internetet használók körében mely témák voltak a leginkább érdekesek. Ennek során nem egyes hírek olvasottságát vagy hírportálok látogatottságát mérik, hanem azt, hogy az adott témák mekkora hatást váltanak ki a netezőkből.

Az ügyek, amelyek megmozgatták a netezőket

A CEU elleni kormányzati támadás lényegében az internetadó tervezett bevezetése óta az első olyan politikai akció volt, amely tömegeket vitt ki az utcára. Nem véletlen, hogy magasan ez a kérdés foglalkoztatta leginkább az internetezőket az elmúlt három hónap során.

Több mint kétezer-ötszáz cikkben foglalkoznak a kérdéssel (ezek csak a magyar weboldalakon megjelenő cikkeket jelentik), és majdnem másfél millió megosztást generáltak. Összehasonlítva a komoly indulatokat kiváltó olimpiaellenes népszavazási kezdeményezéssel, amely 2016. november és 2017. január közötti időszakban háromszáztízezer megosztással volt a legforróbb téma, érezhető, hogy milyen erős volt ennek a hatása.

Ehhez természetesen szükség volt arra, hogy a kormánypárti megszólalások újabb és újabb híreket generáljanak, valamint az utcai demonstrációk is alkalmat adtak arra, hogy lendületbe hozzák a netezőket.

Forrás: Policy Agenda

Február–április top belpolitikai ügyei

A második legerősebb hatást kiváltó téma a Momentum Mozgalom volt. Érezhetően van egy várakozás a párttal szemben, erősebbek a közösségi médiában, mint a többi ellenzéki párt, de ezt a kutatások szerint nem tudják szavazókra váltani.

A CEU-ügyhöz, a civilek elleni fellépéshez szorosan kapcsolódik Soros György. Az elmúlt három hónapban a „Soros-ügyek” (ezekbe azokat a történeteket vették bele, amelyek kapcsán negatív, pozitív vagy semleges kontextusban megjelent a neve) jelentették a harmadik legforróbb témát. A több mint nyolcszáz cikk, a négyszázezer feletti megosztás azt mutatja, hogy a Fidesznek mindenképpen bevált a terve, és képes volt az Amerikában élő magyar származású üzletembert ismertté tenni. Ez pedig alapvető receptje annak, hogy a politikai bűnbakképzés működhessen.

A negyedév elejét továbbra még „áthúzódó hatásként” meghatározta a Nolimpia-kampány és aláírásgyűjtés, valamint annak utóhatásai. Ennek köszönhető, hogy ez lett a negyedik legnagyobb hatást kiváltó ügy a magyar internetezők körében.

Az első öt belpolitikai esemény közé befértek Simicska különböző megszólalásai. Ezek az interjúk, az elejtett megjegyzések ismertetése 126 000 megosztást generáltak, amely jelenősnek számít, hiszen olyan témákat, mint a nemzeti konzultáció vagy a kormánypártoknak kedvező 4-es metró kapcsán készült OLAF-jelentés is megelőzött.

Soros kivételével nincsen tematizációs ereje a Fidesznek

Az interneten a választók aktivitását olyan ügyek határozták meg, amelyek nem kedvezők a kormánypártoknak. Ez alól egyedül a sorosozás jelenti a kivételt, ahol elérik, hogy ismertté válik a neve hazai közvéleményben is.

Ugyanakkor egy olyan téma, mint a nemzeti konzultáció, nem hagyott jelentős nyomokat. Az elmúlt három hónapban 84 000 megosztást generált a közösségi médiában az ezzel kapcsolatos összes hír, amelyeknek 27 százaléka azzal foglalkozott, hogy egy orosz kód futott a nemzeti konzultáció weboldalán, amely személyes adatokat küldött orosz szerverekre. Ez az eset hasonlít az Erzsébet-utalványok körüli ügyre, amikor kormányzati szempontból jó ügyet sikerült saját maguknak meghekkelni (lásd utalványok kézbesítésével kapcsolatos botrányok).

 

A Policy Agenda elkészítette a legnagyobb hírportálok adatelemzését a közösségi médiára gyakorolt hatását tekintve, az ezzel kapcsolatos adatok, az elemzés módszertana elolvasható a Policy Agenda honlapján.