A budapesti olimpia fedezné a magyar egészségügy rendbetételét

Rogán Antal (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) a nevükre vettek egy országgyűlési határozati indítványt, amelyen valószínűleg még sokáig fogunk hüledezni, mégpedig azért, mert a címben olvasható állítás is szerepel benne.

2015. június 29., 19:04

A szöveg szerint „az Országgyűlés a sikeres olimpiai pályázat előkészítése érdekében (...) felkéri az olimpiai pályázat előkészítőit, illetve a Kormányt, hogy biztosítsák, hogy az olimpiai játékokból származó költségvetési többletbevételeket elsősorban és döntően az egészségügy fejlesztésére lehessen fordítani, és e bevételek nyilvántartására és felhasználására a Kormány tegyen önálló intézkedéséket és azokról tájékoztassa az Országgyűlést”.

Az indítvány

teljes szövegea parlament honlapján olvasható.

Eszerint egy budapesti olimpia megrendezéséből származó pénzeket a magyar egészségügybe tennék.

A javaslat kevésbé hagymázas elképzelései között szerepel, hogy létrehoznák egy 24 fős Olimpiai Pályázati Bizottságot. A tagokra a parlament és a MOB elnöke, a főpolgármester és a kormány tehetne javaslatot, úgy, hogy a kinevezéseket a parlamenti frakciók is véleményezhetnék.

A javaslatban az is szerepel, hogy a kormány részvénytársaságot hozna létre. Ez lenne felelős a pályázat koordinálásáért és a nemzetközi tájékoztatásért. A részvénytársaság tevékenységét a parlamenti frakcióval rendelkező pártok ellenőrizhetnék.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.