A 121 éve született Kéthly Annára emlékeztek
Egykori iskolájánál állított emléktáblájánál emlékezett meg a szociáldemokrata politikusnőről, a parlament második női képviselőjéről Lendvai Ildikó az MSZP előző elnöke, Miguel Angel Martínez az Európai Parlament alelnöke és dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő az európai és a magyar szocialista párt nőszervezetének elnöke.
Lendvai Ildikó végigtekintette Kéthly Anna élettörténetét, nehéz gyermekkorát és későbbi bátor kiállásait. Kiemelte, hogy Kéthly Anna milyen keményen küzdött a demokráciáért és az elesettekért. Ez az üzenete ma is aktuális – mondta és feltette a kérdést: Vajon mit szólna a világéletében a diktatúrák ellen harcoló Kéthly az Alkotmány megnyirbálásáról vagy a sajtó megrendszabályozásáról és az egypártrendszer irányába ható kormányzati lépésekről. Mit szólna ahhoz, hogy a Szabó Ervin könyvtárat át akarják nevezni. Az elesettekért mindig küzdő Kéthly pedig valószínűleg azt se hagyná szó nélkül, hogy a mostani kormány különbséget tesz gyermek és gyermek között, annak adva többet, akinek a szülei többet keresnek. A parlament második képviselőnőjeként pedig nem venné jó néven, ha a mai tendenciák szellemében a tűzhely mellé zavarnák vissza a nőket.
A megemlékezésen részt vett Miguel Angel Martínez, az Európai Parlament alelnöke. Elmondta: büszke arra, hogy személyesen is megismerhette a hatvanas években Kéthly Annát, aki nagy benyomást tett rá. „Hihetetlen elvi elszántság és lelkesedés volt ebben a törékeny, ősz hajú nőben, aki fiatalokat megszégyenítő kíváncsisággal követte a világ eseményeit.” Bátorsága mellett előrelátóan és pontosan látta az európai helyzetet. Már akkor, a 60-as években arról beszélt, hogy Magyarország nem lehet szabad, ha egész Európa nem demokratikus és ezért egy szabad és integrált Európa pártján volt.
Gurmai Zita azt idézte fel, hogy Kéthly Annát élete során börtönbe zárták, hazája elhagyására kényszerítették, de megtörni sohasem tudták: kérlelhetetlenül kiállt elvei mellett. “Ma is ilyen emberekre van szükségünk, ilyen keménységre, ilyen hitre. Most, amikor azok kommunistáznak a leghangosabban, akik a legügyesebbek voltak a kommunista módszerek elsajátításában; most, amikor igazságtalansággal akar a hatalom igazságot tenni; most, amikor ismét támadások érik a magyar demokráciát; most, amikor az emberek nevében zajlik az emberek jogfosztása; most, amikor nagyobb szükség van kitartásra és erkölcsi tartásra, mint valaha. Kéthly Anna élete példa lehet előttünk. Ma sokan félnek attól, ami Magyarországon folyik – mintha visszaléptünk volna egy rég letűnt korba. Kéthly Anna élete azonban azt üzeni számunkra: nem szabad félni!” – fogalmazott Gurmai Zita.
Az MSZP józsefvárosi szervezete nevében felszólaló Gulyás Balázs elmondta: a VIII. kerület büszke lehet arra, hogy mennyi az elesettekért és a szabadságért küzdő ember kötődik hozzá. Az itt tanuló Kéthly Anna mellett többek között itt élt a közeli Tömő utcában Táncsics Mihály. A kerületben működő Népszavában dolgozott a fehérterrort megíró cikkeik miatt brutálisan meggyilkolt Somogyi Béla és Bacsó Béla. Kéthly Anna életéből azt emelte ki, hogy bátor, megalkuvás nélküli demokrata volt, aki a fontos ügyek érdekében politikai ellenfeleit is megpróbálta meggyőzni illetve együttműködött velük. Ma is példamutató, hogy amikor Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt felemelte a szavát az Újvidéki vérengzés miatt. Amikor halálos fenyegetéseket kapott, csak annyit mondott érte aggódó barátainak: „Aki fél, menjen cukrászkisasszonynak”.
