200 ezer forintra nőhet jövőre a minimálbér

Tárgyal a kormány a munkaadókkal.

2021. július 28., 12:30

Szerző:

Már zajlanak az egyeztetések a kormány és a munkaadók között a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről – számolt be a Világgazdaság szerdai számában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI szerint. A várakozások szerint jövőre 200 ezer forintra emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér, és 260 ezer forintra a garantált bérminimum. Ezzel párhuzamosan jelentős adócsökkentés is várható, a szociális hozzájárulási adó mértéke 2017 után ismét 5 százalékkal mérséklődhet.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaságnak elmondta: arra számítanak, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szeptemberben ül össze, ahol ismét többéves bérmegállapodást hozhatnak tető alá a szociális partnerek. Ezzel visszatérhet a kétszámjegyű bérdinamika a gazdaságba.

(Kiemelt kép: Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke, Mészáros Melinda, a Liga szakszervezetek elnöke, Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke és Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke (b-j) aláírja az idei minimálbér-emelésről szóló megállapodást Budapesten, az ITM épületében, 2021. január 25-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.