12 millió tonna méreg billeg a Duna felett

Almásfüzítőn, közel 50 éven keresztül, 1997-ig timföldgyár működött, melynek veszélyes hulladékát a vörösiszapot a település környezetében a Duna közvetlen szomszédságában helyezték el. Ismereteink szerint közel 200 hektárnyi területen, több mint 12 millió tonna hulladék került elhelyezésre zagytározókban.

A területen összesen 7 zagytározó kazettát alakítottak ki, ezek közül a legnagyobb a VII. kazetta részben még ma is fedetlen, míg a többi fedett. A zagytározókba több ezer tonna egyéb veszélyes hulladékot is leraktak, valamint a tározó gátjába építettek bele, így salakpernyét, bőrgyári cserzőanyagot, galvániszapot. A VII. kazetta lefedése részben a dorogi veszélyeshulladék-égető pernyéjével történt - írta a

A Tatai Zrt. az engedélye szerint évente 132.000 tonna veszélyes hulladékot és 280.000 tonna nem veszélyes hulladékot hordhat az almásfüzitői hetes vörösiszap-tározóra. A nem megfelelően szigetelt tározóból szennyezés szivárog a talajvízbe és veszélyezteti a Budapest ivóvízbázisát is biztosító Dunát - állítja a Greenpeace, amivel elindult a kommunikációs háború. A Tatai Környezetvédemi Zrt. szerint ugyanis mindez nem igaz: ők "rekultiválják" a tározót.

– Elképesztő, hogy Budapest ivóvízbázisa fölött egy nyilvánvalóan súlyos toxikus veszélyt jelentő létesítmény hosszú évek óta üzemelhet. Különösen elfogadhatatlan, hogy a hatóságok ezt gyakran önmaguknak is ellentmondva támogatják, fedezik - mondta el Vay Márton, a Greenpeace szóvivője.

A Tatai Zrt. nem így látja. "Almásfüzitőn arra vállalkoztunk, hogy az egykori Timföldgyár hét zagykazettáját porzás-mentesítsük. A helyiek életét sok-sok éven át megkeserítette a mindent belepő, szálló vörös por. Vörösek voltak a házfalak, az út, a száradni kiteregetett ruha. Ennek mára már csak az emléke maradt. 1986 óta hat tározót teljesen rekultiváltunk, és a még munkában lévő hetediknek is a 65%-át. A vörösiszap lefedésére a legalkalmasabb anyagnak az általunk kifejlesztett és szabadalmaztatott ipari komposztálással előállítható mesterséges talaj bizonyult.

Cégünk munkálatai előtt több próbálkozás történt a porzásmentesítés végrehajtására, ezek rövid, vagy középtávon mind eredménytelenül zárultak" - írta a cég az almásfüzitői

Közleményeket lőnek egymásra

Mindkét fél változatos fegyvereket vetett be a háborúban: a Greenpeace szerint jogsértő módon helyeznek el veszélyes nehézfém-maradványokat a tározóban, amelyeket össze is kevernek, amelyből többszörösen veszélyes hulladékanyag keletkezik. A céget Fazekas Sándor agrárminiszter védte meg februárban, aki LMP-s kezdeményezésre

A Greenpeace idén január közepén kezdeményezett az Európai Uniónál jogsértési eljárást, ami alapján az Európai Bizottság már bekérte a dokumentumokat a magyar hatóságoktól. A Greenpeace emellett a napokban bejelentette az ICPDR-nak, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságnak, a Dunát jelentősen veszélyeztető létesítménnyel kapcsolatos észrevételeit.

Mit mond az MTA?

Az összecsapás a cég és a civil szervezet között azóta is folyik, ám most mintha a Greenpeace vitt volna be egy ütést: a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének tanulmánya a veszélyes hulladékkal betakart almásfüzitői tározó gyenge és veszélyt jelentő pontjait vizsgálta – amit a zöld szervezet sajtóanyagában szó szerint tárt a nyilvánosság elé. Az MTA ugyan sérelmezte, hogy a Greenpeace a szövegkörnyezetből kiemelve adta közre a könyvben szereplő állításokat, de az alábbi sorok szerepelnek az MTA tanulmányban:

• „I-VI. tározók anyagát vízszigetelés kialakítása nélkül rakták le. A megfelelő műszaki védelem nélkül épült lerakókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába.”


• „Több évtizedes megfigyeléseink során gyakorta észleltünk ezeken a szakaszokon több tízméteres csúszásokat, rogyásokat.”


• „A különböző ártéri üledékekből felépülő felszín, a tározók átázó gátjai és a felszín közeli talajvíztől és az árvizektől képlékennyé váló vörösiszap veszélyeket hordozhat magában a tározók gátjainak állékonyságára nézve.”


• „A Komárom-Móri övezet Magyarország leginkább földrengésveszélyes területe.”


• „A hetes számú tározóban a hulladékok keverés növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását és megnehezíti a vörösiszap esetleges későbbi ipari nyersanyagként való hasznosítását.”


• „Az emberi hanyagság vagy természeti katasztrófa (földrengés, pusztító árvíz) komoly környezeti katasztrófához vezetne. Egy nagyobb baleseti esemény során a folyóba jutó vörösiszappal szennyezett vizek jelentős pusztítást okozhatnak a folyó élővilágában, és nagy távolságra eljutó lebegőanyagok a folyóparti települések ivóvízbázisát is elszennyezhetik.”

A Greenpeace ezekből két következtetést vont le: egyrészt, hogy az MTA szerint is súlyos veszélyt jelentenek az almásfüzitői tározók másrészt, hogy a földrengésveszélyes területen álló gátak megbízhatatlanok.

Azonnal reagált a környezetvédelmi cég is: "Az elmúlt években 11 hatósági több mint 20 vizsgálata, valamint két parlamenti bizottság vizsgálta meg az almásfüzitői vörösiszap–tározók rekultivációját. A vizsgálatok semmilyen hiányosságot nem találtak. Almásfüzitőn és környékén az elmúlt évtizedben lényegesen javult a lakosság életminősége, amit bizonyít az is, hogy a tározó menti önkormányzatok határozatban támogatták a rekultivációs munka folytatását." – A Magyar Tudományos Akadémia semmilyen ponton nem nyilvánította veszélyesnek a tározókat - cáfolt Cseszregi Róbert szóvivő, a

– Szezon és fazon – reagált erre Vay Márton, a Greenpeace szóvivője. Vay hozzátette: „Érthető, hogy az egyenes és igaz beszéd csak kárára volna egy olyan cégnek, amelyik a hatóságok támogatásával az ország egyik legnagyobb toxikus veszélyforrását hordta össze Budapest ivóvízbázisa fölött. De akkor legalább hallgassanak, és ne nevezzék az Tudományos Akadémia meg nem cáfolt állításait a Greenpeace hazugságainak.”

Vay Márton a Greenpeace szóvivője szerint „mindenkinek lehetősége dönteni: valóban eltérő értelmezés volt-e a Greenpeace részéről az Akadémia jelentéséből a fenti következtetések levonása. Az azonban különösen szemet szúr, hogy az MTA-nak arra egy szava sem volt, hogy az almásfüzitői cég az Intézet tudományos eredményeit Greenpeace-szájába adva, hazugság vádjával próbálta hitelteleníteni.”