Uniós oltalmat kapott a Nagykunsági szilvapálinka
A nedűt kizárólag abból a szilvából nyerhetik, ami Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszától keleti részén terem. Ugyanitt kell megfőzni.
Az Európai Bizottság hétfőn döntött úgy, hogy védetté nyilvánítják a Nagykunsági szilvapálinkát – írta az MTI. Ez utóbbi ital a tizedik magyar pálinka, amely uniós oltalmat kapott, a korábban már bejegyzett italok után: Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Újfehértói meggypálinka és Vasi vadkörte pálinka.
Az úgynevezett földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelenthet. A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 15 százalékát a földrajzi árujelzős termékek teszik ki, amelyek értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező cikkeké.
A Nagykunságban komoly hagyományai vannak mind a szilva termelésének és felhasználásának, mind a kereskedelmének. A legnépszerűbb fajták a Besztercei és a Vörös szilva. A Nagykunsági szilvapálinka legalább 40 százalékban Vörös szilvából, illetve Besztercei szilvából készül.
(Kiemelt képünk: szilvafahordóban érlelt besztercei szilvapálinka az Ongai Kulturális Egyesület szervezésében megrendezett Quintessence VII. pálinkaversenyen, Lillafüreden 2016. január 22-én. Fotó: MTI | Vajda János)
