Újabb esetet találtak, visszatér a pestis?
Újabb pestis baktériummal fertőzött embert találtak, ezúttal az Egyesült Államokban.
A középkorban Európában tombolt a pestis, amely több millió embert ölt meg. Nemrég az Amerikai Egyesült Államokban egy újabb ember fertőződött meg a pestis baktériummal – írja a twn.hu.
A Colorado Államban lévő Pueblo megye egészségügyi hivatala jelentette be, hogy a tisztviselők az előzetes vizsgálati eredmények alapján egy pestissel fertőzött emberi esetet vizsgálnak.
A hivatal szerint a baktériumot bolhák terjesztik, és vadon élő rágcsálók között terjed, de az embereket és háziállatokat is érintheti: az emberek fertőzött bolhák csípése, beteg állatok érintése és cseppfertőzés útján fertőződhetnek meg.
A tünetek közé tartozik a hirtelen fellépő láz és hidegrázás, erős fejfájás, izomfájdalom, hányinger, hányás és gyakran duzzadt nyirokcsomók.
A pestis antibiotikumokkal kezelhető, de gyors kezelésre van szükség, hogy a súlyos szövődményeket elkerülhessék.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010 és 2015 között a pestis minden formájának 3248 esetét jelentette világszerte, köztük 584 halálesetet. Az Egyesült Államok nyugati vidéki területein, például Coloradóban elszigetelt fertőzési esetek fordultak elő.
Szamárköhögés: nem indokolt az egészségügyi dolgozók ismétlő oltása
Bár egy szamárköhögéssel fertőzött járványügyi szakember maszk nélkül sétálgatott hosszabb ideig egy gyermekkardiológia intenzív részlegén – ahol szívsebészeti beavatkozásra váró, illetve a műtéten már átesett főként újszülöttek feküdtek –, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ ennek ellenére nem tervezi az egészségügyi dolgozók ismétlő oltását szamárköhögés elleni szérummal.
Nem tervezik az egészségügyben dolgozók ismétlő oltását szamárköhögés elleni szérummal – közölte a Népszava kérdésére a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A szervezetet a lap azután kereste meg, hogy kiderült, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben (GOKVI) maszk nélkül hosszabb időt töltött a gyermekkardiológiai intenzív részlegen – a szívsebészeti beavatkozásra váró, illetve a műtéten már átesett főként újszülöttek között – egy járványügyes, akiről később kiderült, hogy szamárköhögése van.
Az NNGYK a nemleges választ egyébként azzal indokolta, hogy nem ismert olyan tudományos adat, amely azt bizonyítaná, hogy az egészségügyi dolgozók széleskörű oltása hatékony védelmet nyújtana a betegség terjedése ellen, illetve, hogy mindez milyen mértékű védelmet biztosítana az újszülöttek, csecsemők fertőzésének megelőzésére.
Hozzátették, az tudományosan igazolt, hogy a felnőttkori ismétlő oltás kiváltotta védelem gyorsan csökken. Az ismételt újraoltások esetén ez a csökkenés még kifejezettebb, azaz az újraoltás viszonylag rövid távú védettséget ad. Ezért az egészségügyi dolgozók kampányszerű oltása nem tervezett. Ám ha mégis indokolt, akkor a hivatal szerint a dolgozók oltásáról az intézmények egyedileg intézkedhetnek.
Azt a Népszavának küldött válaszában az NNGYK is elismerte, hogy az egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőződés kockázatának, és az egészségügyi intézményekben való terjedés elsősorban az ott ellátott csecsemők, illetve immunhiányos betegek számára jelenthet kockázatot. Közölték azt is, az EU számos országához hasonlóan 2024-ben Magyarországon is megemelkedett a jelentett szamárköhögéses esetek száma, de országos járvány nincs.
Az, hogy a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben végül a csecsemők közül hányan betegedhettek meg a járványügyi ellenőr miatt, csak a két-négy hetes lappangási idő után derülhet ki. A veszély nagy: a csecsemők immunrendszere még kialakulatlan, és szamárköhögés elleni oltást is két hónapos korban kapnak először. Azaz az intézmény két szintjén lévő csecsemő és gyermekintenzív osztályon lévő kicsik gyakorlatilag védtelenek voltak.
(Kiemelt kép: NOBEASTSOFIERCE / SCIENCE PHOTO LI / DDJ / /AFP-n)
