Mit tehetünk leégés esetén?
A leégés a bőr kipirosodása és gyulladása, amely a nap ultraibolya (UV) sugárzásának túlzott kitettségéből ered. Most megtudhatja, hogyan enyhítse a fájdalmat és persze mikor forduljon orvoshoz.
A leégés korai tünetei az UV-expozíciót követően azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek, és a következők lehetnek:
- bőrpír
- bőrirritáció
- bőrérzékenység
- a bőr forrónak tűnik
- fájdalom a bőr érintésekor vagy dörzsölésekor
- folyadékveszteség miatti dehidratáltság
– írja az Egészségkalauz.
Mit tehetünk leégés ellen otthon?
Mérsékelt napégés során, ha nem képződnek hólyagok, a langyos vizes zuhany vagy borogatás hoz gyors enyhülést.
Leégés ellen házilag alkalmazhatunk jegelést, vagy vehetünk egy hűvös fürdőt az égető érzés enyhítésére. A fájdalom csillapítására egyéb eszközöket is használhatunk, például hatékonyak lehetnek a különböző, patikákban vagy drogériákban kapható, leégés kezelését célzó, gél vagy krém formájú készítmények. Ezek természetes módon hűsítő hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek általában a mentol, a kámfor és az aloe vera.
Ha az égésre krémet vagy gélt használunk, a még hűvösebb érzetért használat előtt tegyük azokat pár perce hűtőbe.
Ha a bőrünk kihólyagosodott, a hólyagokat semmiképpen se szúrjuk ki, hagyjuk őket természetes módon meggyógyulni, elkerülve ezzel a fertőzésveszélyt!
Természetes regenerálódás: természetes módon is segíthetünk testünknek a regenerálódásban. Leégés után különösen fontos a hidratáltság, ezért fogyasszunk sok vizet a rákövetkező napokban.
A teljes gyógyulásig a napfényt mindenképpen kerüljük, és viseljünk a sérült bőrfelületet eltakaró, szorosan szőtt anyagú ruhadarabokat. A bőr további hidratálásáról se feledkezzünk el: használjunk ápoló, nyugtató összetevőket tartalmazó testápoló krémet vagy olajat.
Leégés után: mi az a napmérgezés?
A napmérgezés olyan bőrreakció, amely a napfénynek való kitettség után jelentkezik. Hivatalosan fotodermitisznek nevezik, a napmérgezés viszonylag ismeretlen és nem gyakori állapot. Mindazonáltal súlyos és hosszú távú szövődményei lehetnek, ha nem kezelik megfelelően. A jellegzetes tünetei: láz hidegrázás szédülés hányinger szapora légzés gyors szívverés kiszáradás súlyos hólyagok vagy fájdalom sokk eszméletvesztéssel A súlyos leégés hőkimerüléssel vagy hőgutával is járhat, ami orvosi vészhelyzetet jelent. Ha a tüneteink megmaradnak, és nem javul az állapotunk, mindenképp keressünk fel egy orvost.
Hogy előzzük meg a bajt?
Megóvhatjuk magunkat a problémától, ha nem töltünk sok időt a napon, árnyékba vonulunk kánikula idején (különösen délelőtt 10 óra és délután 4 óra között) használunk naptejet napozás előtt és mellőzzük a szoláriumok használatát az évek során. A ruházkodásunk is kulcsfontosságú a mind a megelőzésben mind a kezelésben. Használjunk kalapot a napon és ügyeljünk a világos színű ruhadarabok viselésére a megelőzésnél és használjunk vizes borogatást a bőr hűsítésére – írja a lap.
Ezért veszélyes a hőguta, így lehet felismerni a jeleit
Hőségriadó idején az egészségügyi kockázatokat is szem előtt kell tartani, ezek közé tartozik a hőguta is – hívta fel a figyelmet a Házipatika.
A hőguta egy súlyos tünetekkel járó állapot, melyet gyakorlatilag a test túlhevülése idéz elő. A legforróbb nyári napokon a test felmelegszik, és nem képes akkora hőt leadni, mint az szükséges lenne, hiszen a külső hőmérséklet is rendkívül magas, ez pedig akár életveszélyes állapotot is előidézhet.
A szervezet normál hőmérséklete 32-33 fok, ám amikor nyáron ennél magasabb a hőmérséklet, akkor természetesen a bőr is elkezd felmelegedni. Ha eléri a 40,5 fokot, már sejtkárosodással és a hőszabályozó központ károsodásával kell számolni, ettől válik a hőguta rendkívül veszélyessé.
A kockázatot fokozhatja, ha valaki a legnagyobb hőségriadó idején is kemény fizikai munkát végez a szabadban, legyen az egy edzés vagy egy nagyobb erőkifejtéssel járó munkafolyamat. Természetesen a test igyekszik védekezni a hőség ellen, ezért fokozott verejtékezés következik be, de ez további problémákhoz vezethet.
Azzal, hogy a szervezet megpróbálja lehűteni magát, jelentős plusz terhet ró a szívre és nagy mennyiségű energiát veszít, ami szokatlan mértékű fáradtságot eredményez, ez intő jel lehet.
Azzal, hogy ilyenkor erőteljesebbé válik a verejtékezés, rengeteg folyadék és nátrium ürül a szervezetből, ami felboríthatja az egész test működését. Ezt sós vízzel, illetve tea fogyasztásával lehet és kell is egyensúlyozni.
A tünetek gyors felismerése életmentő, ugyanis ha a beteg nem kap segítséget, és nem sikerül lehűteni a testhőmérsékletét, abba akár bele is halhat. A hőguta legjellegzetesebb tünetei közé tartozik a szapora pulzus, a nehézlégzés, a szédülés, a fejfájás, a hányinger, esetenként izomgörcsök, a bőr pedig forróvá válik. Előrehaladott állapotban a betegnél akár eszméletvesztés is bekövetkezhet.
Fontos, hogy ilyen esetben a bajba jutott személy elsősegélyhez jusson. Ha a tűző napon tartózkodott, akkor az az elsődleges, hogy egy hűvös, árnyékos helyre kerüljön, majd le kell fektetni, a fejet magasan kell tartani, és borogatást helyezni a homlokra.
A test hűtése langyos vízzel történhet, a borogatásra testszerte szükség lehet. Ha a beteg nem vesztette el az eszméletét, akkor hűs folyadék fogyasztása is sokat segíthet, és az is, ha legyezik a bőrét, amíg az veszít a hőmérsékletéből.
A fenti intézkedések nélkülözhetetlenek, de az orvosi ellátást nem helyettesítik, erre minden esetben szükség van, és súlyos esetben akár a kórházi kezelés is indokolt. A szakemberek azt javasolják, hogy a hőguta elkerülése érdekében a legforróbb napokon senki ne végezzen komoly fizikai munkát a szabadban, kerülje a tűző napot, hűtse a testét, és fogyasszon minél több folyadékot.
(Kiemelt kép: ANP/AFP)