Az asztma és a COPD tüneteit fokozza a kánikula
A kánikula különösen nehéz napokat okozhat azoknak, akik a tüdőt érintő olyan tartós megbetegedésben szenvednek, mint az asztma vagy a COPD.
A nyár nagyobb óvatosságot követel azoktól, akik asztma- vagy COPD betegségben szenvednek. A kánikula és a magas páratartalom kiváltképp kockázatos a légúti betegségben szenvedőkre, hiszen megnehezítheti a légzést, rontja tüneteiket és általános egészségi állapotukat is veszélyeztetheti. Mindezt tovább súlyosbítja a városok megnövekedett légszennyezettsége, valamint a szezonális allergiák – írja a Házipatika.
Légzési nehézséget okoz a kánikula az asztmás vagy COPD betegek számára
Dr. Potecz Györgyi a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagy nyári melegben és magas páratartalom mellett a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) vagy asztmában szenvedő betegek légzési nehézségektől szenvednek.
Ennek az az oka, hogy a szervezet ilyenkor is igyekszik a normál testhőmérsékletet beállítani, ám a hűtéshez extra energiára van szüksége, ami további terhelést jelenthet a légzőrendszerre, a szív- és érrendszerre. A tüdőbetegségben érintett betegeknél szaporább lesz a légzésszám, és megnő az oxigénszükséglet, ami újabb megterhelést jelent az amúgy is károsodott tüdőnek. A beteg légszomjat és fáradékonyságot tapasztal.
Rizikófaktor a hőség, a pára, az ózon és a pollen
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. május 27., 11:27
A fénygyökér vagy jamgyökér széleskörű gyógyhatással rendelkezik, jótékony, gyógyító hatása miatt táplálékkiegészítő kapszulák formájában is találkozhatunk vele.
Tech-Tudomány
2016. június 13., 11:52
Egyre nő hazánkban a tüdőbetegek száma: idült légzőszervi betegségben, azaz COPD-ben félmillióan szenvednek. Az előrejelzések szerint a születéskor várható élettartam növekedésével hamarosan hárommillió krónikus beteg lesz Magyarországon, akiknek nagy része tüdőgyógyászati problémákkal néz majd szembe.
Egy 2022-es vizsgálat eredmény szerint, melyet a European Respiratory Journal Open Research című folyóiratban tették közzé kiderül, hogy a COPD-s betegek magas hőmérséklet esetén nagyobb valószínűséggel észlelik légzési tüneteik rosszabbodását, légszomjat, zihálást és mellkasi szorító érzést.
„A meleg időjárás okozta fellángolások egyik lehetséges oka a magas talaj közeli ózonkoncentráció, ami az egyéb légköri szennyező anyagokhoz hasonlóan (szálló por, nitrogén-dioxid, kén-dioxid) légzési nehézségeket okozhat” – magyarázza Potecz doktornő.
Az ózon képződéséhez a megnövekedett szennyezőanyag-kibocsátáson kívül a száraz és napos időjárás, gyenge szél és az alacsony légnedvesség is hozzájárul. Főként tavasszal és nyáron, valamint a déli órákban kell magasabb ózonszinttel számolnunk, ami csökkenti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet és a tüdőkapacitást. Ez elsősorban azokat érintheti rosszul, akiknek eleve csökkent a tudőfunkciójuk. Magas ózonszint esetén nagyobb a kockázata a tüdőgyulladásnak és a hörghurutnak, az asztmások tünetei felerősödhetnek, és gyakrabban kényszerülnek rohamoldó inhalátoruk használatára.
„Nyáron a magas hőmérséklet okozta kiszáradás is veszélyeztetheti a tüdőbetegek egészségi állapotát. A dehidratáció miatt a tüdőben lévő nyák besűrűsödik, ami nehezen köhöghető fel, megnövelve ezáltal a fertőzések és a légúti váladékpangás kockázatát. Végül, de nem utolsó sorban ne felejtsük el, hogy a pázsitfűfélék és a gyomok miatt a pollenek mennyisége is magasabb ebben az időszakban, ami szintúgy ronthatja az asztmával, allergiában is szenvedő, COPD-vel élők életminőségét” – magyarázta a szakember.
(Kiemelt képünk illsuztráció. Fotó: Shutterstock)
