500 000 ember érint ez halálos tüdőbetegség hazánkban, mégis alig ismerik

A COPD, vagyis a krónikus obstruktív tüdőbetegség komoly egészségügyi kihívást jelent Magyarországon, hiszen több mint 500 000 ember szenved tőle. A szakemberek szerint hiányzik a megfelelő tájékoztatás a prevencióhoz, valamint a betegséget leginkább kiváltó dohányzás elleni hatékony fellépés. A COPD-s betegek dohányzásról való leszoktatása során fontos a személyre szabott, intenzív támogatás és a hosszú távú követés – írja a Portfolio.

Szigeti Szabolcs, a WHO Magyarországi Irodájának egészségpolitikai szakértője bemutatta a WHO által készített rövidfilmet, amely a fiatalok dohányzási szokásairól szólt. A film rámutatott arra, hogy a fiatalok gyakran nem ismerik kellőképpen a dohányzás veszélyeit és következményeit, beleértve a COPD betegséget is. Fontosnak tartották, hogy az egészségügyi kommunikáció összetett legyen és célozza meg a különböző korosztályokat – derül ki a a WHO magyarországi irodájának közleményéből.

Mi is az a COPD, vagyis a krónikus ibstruktív tüdőbetegség?

A COPD jeletése Chronicus Obstruktív Pulmonary Disease, magyarul krónikus elzáródásos (légzési nehezítettséget okozó) tüdőbetegség. A megnevezés nem csupán egyetlen kórt jelöl, hanem azokat a tüdőt érintő elváltozásokat, amelyek következtében az alsóbb légutak szűkülete jön létre. Így ide tartozik a krónikus bronchitis (hörghurut), a tüdő asztmás megbetegedése, illetve a – rendszerint az előző kettő folyományaként kialakuló – tüdőtágulat (emphysema) is.

A COPD előfordulása

Egyes adatok szerint a populáció akár 4-7 százaléka is érintett lehet a betegségben, amely elsősorban 35-40 éves kor körül manifesztálódik. Magyarországon az orvoshoz fordulás, és gondozásban való részvétel aránya igen alacsony, szinte csak a saccolt esetek tíz százaléka.

A COPD kialakulásának okai

A COPD kialakulásának hátterében az esetek döntő hányadában a dohányzás áll: erre utal, hogy a COPD-s betegek mintegy 80-90 százaléka dohányos múlttal rendelkezik, és a dohányzók közül majdnem minden ötödik személynél kialakul a kór.

A maradék néhány százalékot genetikai eredetű megbetegedés (alfa-1-antitripszin hiány: ilyenkor hiányzik az a molekula, amely megakadályozná a tüdő léghólyagocskáinak falában lévő fehérjék enzimatikus lebomlását, s így azok el- és egymásba szakadnak, csökkentve a tüdő aktív légző felületét), illetve a kórelőzményben megfigyelhető káros anyagok rendszeres belélegzése (bányászok, kémiai vegyszerekkel foglalkozók) szerepel.

COPD lefolyása

A betegség lefolyása során az alsó légutak falában lévő simaizom-elemek a különböző „káros” ingerek hatására összehúzódnak, az idegen anyagok eltávolítása céljából intenzív nyáktermelődés zajlik, melyek szűkítik a légutak lumenét. Emiatt elsősorban a kilégzés válik elnyújtottá, nehezítetté, s így a tüdőben lévő, normál körülmények között teljesen kilélegezhető levegőmennyiség egy része bennreked. Ilyenkor kisebb légvolumen képes cserélődni, kevesebb friss, oxigéndús levegő jut be, ami rontja a tüdő gázcserélő funkcióját. Mindez hosszú távon azt eredményezi, hogy a tüdőből a szívbe jutó, elméletileg friss vér korántsem annyira friss, s így a perifériákra, a szervekbe sem jut elegendő oxigén.

A COPD tünetei

Kezdetben csak nagyobb terhelésre, később mér egyre kisebb megerőltetésekre is nehézlégzés jelentkezik, a legvégső stádiumban pedig már nyugalomban, akár a karosszékben ülve is fulladást tapasztal a beteg.

Jóval könnyebben alakulnak ki légúti fertőzések, tüdőgyulladások, amelyek egyrészt sokkal nehezebben gyógyulnak, másrészt tovább rontják a légzési kapacitást, nem ritkán intenzív osztályos ellátást igénylő teljes légzési elégtelenséghez vezetve. Ezt a nagymértékű terhelést a szív sem bírja sokáig, így egyenes következményként egy idő után a szívelégtelenség kialakulásával is számolni kell.

Az emphysema során a megterhelt léghólyagocskák falai szakadnak, egymásba nyílnak, emiatt a légző felület fokozatosan csökken, ami miatt kilégzéskor egyre nagyobb mennyiségű levegő reked el. A COPD tehát gyakori, bőséges nyákkal járó köhögéssel, fokozódó légszomjjal jelentkezik.

500 000 embert érint, mégis alig hallottunk róla

Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója bemutatta a hazai COPD-s adatokat, melyek szerint 500 000 embert érint a betegség ma Magyarországon.

A betegség túlnyomó részben a tartós dohányzás következménye, de várhatóan tovább fog nőni a betegek száma, ezért kiemelten fontos a társadalmi figyelemfelhívás és a prevenciós tájékoztatás – figyelmeztet Bogos Krisztina.

Cselkó Zsuzsa, az OKPI Szervezési és Módszertani Osztály vezetője kiemelte, hogy a COPD-s betegek dohányzásról való leszoktatása során fontos a személyre szabott, intenzív támogatás és a hosszú távú követés.

Demjén Tibor, a Belügyminisztérium Dohányzás Fókuszpontjának vezetője hangsúlyozta, hogy a kommunikációnak a megelőzésre kell irányulnia, tekintettel arra, hogy a dohányzás számos egészségügyi problémáért felelős.

A hiteles és közvetlen kommunikáció érdekében létrejött a copd.info.hu weboldal és egy zárt social média csoport, ahol a betegek egymással megoszthatják tapasztalataikat és kérdéseiket. Komoly probléma ugyanis az is, hogy a legtöbb alig ismeri a COPD-betegséget.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)