A jód öregedésgátló, segít a szellemi fittség fenntartásában és gátolja a daganatok kialakulását
A jódot Bernard Courtois fedezte fel 1811-ben. Azóta számos területen alkalmazott anyag, ha máshol nem is, a boltokban „jódozott só” néven biztosan találkozhattunk vele. De milyen hatással van a szerveztünkre?
A jód biztosítja a megfelelő szellemi fejlődést, szabályozza az anyagcserét és karban tartja a pajzsmirigy működését. Mégis keveset tudunk róla és keveset is fogyasztunk belőle – írja a Webbeteg. A portál Prof. dr. Balázs Csaba, endokrinológust hívta segítségül a jód hasznosságának és veszélyeinek a bemutatására.
Egyes sebfertőtlenítő szerek fontos alkotórésze, de antiszeptikus hatásánál fogva bizonyos nőgyógyászati fertőzések gyógyítására készült termékekben, torokfertőtlenítő készítményekben és a korpásodásra hajlamos, problémás haj kezelésére szolgáló samponokban is megtalálható.
A pajzsmirigy egészséges működését segíti
A jódhiány szövődményeként gyakran jelentkezik a pajzsmirigy megnagyobbodása. Ennek magyarázata, hogy a jód nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a pajzsmirigy, az általa termelt két hormont előállítsa. Jód hiányában a pajzsmirigy nagyságának növelésével igyekszik biztosítani a szervezet számára szükséges hormonmennyiséget, ez az elváltozás a jódhiányos strúma.
A strúma évekig fennállhat anélkül, hogy panaszokat okozna.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2020. február 10., 09:32
Itthon
2011. március 31., 10:20
A japán fukusimai atomerőmű balesetéből származó radioaktív jód rendkívül kis mértében ugyan, de kimutathatóvá vált Európában és Magyarországon is, ám ennek sugárvédelmi, egészségügyi következménye egyáltalán nincsen - közölte Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója csütörtökön az MTI-vel.
Életmód
2024. május 20., 15:32
Egy igazi csodaszert mutatunk ma be. A sóska gyakorlatilag bárhol nő, így akár a kertünkben is termeszthetjük.
Azonban, ha nem kezelik, csaknem minden esetben fellép a működés zavara. A pajzsmirigy a jódot a véráramból szűri ki, és raktározza el, ezért nagyon fontos, hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe.
Hazánkban a termőföld jódban szegény, így az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. A jódhiány nem csak a felnőttkor problémája. Az Egészségügyi Világszervezet /WHO/ 2007-es felmérése alapján világszerte 2 milliárd egyén fogyaszt az ajánlottnál kevesebb jódot, harmad részük iskoláskorú gyermek.
A WHO a probléma megoldására több országban külön jódhiányt leküzdő programokat indított.
A jód a szellemi fittségben is segít
A jódhiány minden életkorban súlyos elváltozásokat okozhat a hiánybetegségben szenvedő személy mentális egészségében, mely a következő problémák megjelenését vonhatja maga után: a beszédfejlődés kései megjelenése, memóriazavarok, nehézségek a problémamegoldás és a társadalmi szabályok elfogadásának terén.
Várandósok körében elvégzett kutatások igazolják, hogy a nem megfelelő jódbevitel esetén az újszülött IQ-ja 20%-al volt alacsonyabb – írja a lap.
Jódhiány és túlsúly
A jódhiány hatására a pajzsmirigy megnövekedhet, melynek következtében pajzsmirigy-alulműködés alakulhat ki.
A hipotireózis következménye az anyagcsere lelassulása, így változatlan kalóriabevitel mellett is túlsúly jelenik meg a betegeken. Gyakran a sikertelen fogyókúrák okai után kutatva fedezik fel a pajzsmirigy-alulműködést.
A jód az egészségesek számára valóban feltétlenül szükséges, ugyanakkor szerepe van az autoimmun pajzsmirigybetegségek kiváltásában.
A jódhiányos afrikai területeken végzett jódozási programmal szerencsére csökkent a golyvások és kretének száma,ugyanakkor növekedett az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedőké.
Természetes jódforrások
Mintegy 5000 éve Kínában a pajzsmirigy megnagyobbodását tengeri algák, moszatok, lamináriák fogyasztása révén gyógyították és előzték meg – írja a Népgyógyászat.
A pajzsmirigy által termelt hormonok közül a tiroxin (T4) és a trijód-tironin (T3) tartalmaz jódot. A tiroxin 4 jódatomot, a trijód-tironin 3 jódatomot tartalmaz. A T3 ötször aktívabb a T4–nél. A pajzsmirigy főleg T4–et állít elő.
Az emberi szervezet 20-30 mg jódot tartalmaz, és ennek túlnyomó része a pajzsmirigyben található. A két pajzsmirigy hormon közül a T4 termelésében beálló zavar számos betegséget idéz elő. A jódtartalmú pajzsmirigy hormonokat fehérjéhez kötődve, inaktív formában szállítja a vér. A hormon, majd a jód felszabadítását specifikus enzimek végzik. Így keletkezik a T4 –ből T3.
Az egyik enzim szelént tartalmaz, a másik szelén hiány esetén lép működésbe (vésztartalék). A folyamat tehát csakis adott szelénkoncentráció esetén működik megfelelően.
A vér normális T4 koncentrációja 5-10 mikrogramm/dl, míg a T3 hormoné 100-200 nanogramm/dl.
A jódtartalmú pajzsmirigy-hormonok élettani hatása rendkívül sokrétű. A legfontosabbak:
- az anyagcsere folyamatok fokozása (nő az oxigénfogyasztás és a hő termelés),
- fokozódik a fehérjék, az enzimek szintézise (nő az energia és az oxigén szükséglet),
- felgyorsul a ribonukleinsavak (RNS) szintézise,
- a sejtek energiaközpontjaiban (mitokondriumok) zajló folyamatok aktivizálódnak (T4)
- az embriók, az újszülöttek és csecsemők sejtosztódásában (növekedés) meghatározó szerepet töltenek be. A T4 és a T3 szint a gyermekeknél (felnőttkorig) magasabb, mint a felnőtteknél.
- A jódkoncentrációnak optimuma van, csak adott koncentrációig serkenti a pajzsmirigyet.
- Nagy koncentráció esetén a T3 és a T4 kiválasztás (jódbeszállítási gátlódás miatt) csökken.
- Az emberi szervezet jódszükséglete legalább 70-80 mikrogramm naponta, azonban legalább 150-160 mikrogramm kell a szervezeti egyensúly biztonságosabb fenntartásához.
A legjobb jódforrások a tengeri termékek: algák, laminária (tengeri káposzta), halak, rákok.
Jódban gazdag talajon (pl. Békés megyei területen) termelt növények, zöldségek. A táplálékokkal a szervezetbe kerülő jód egy része a májba kerül, s így szabályozódik a vérbe lévő jódmennyiség szintje. Az endémiás területeken javasolt a jódozott só használata. (A száraz tengeri sóban nincs jód! A só bepárlása során a jód „szublimál”, de a nedvesebb helyen tárolt jódozott konyhasóból is rövid idő alatt elillan a jód.)
A jód további fontos tulajdonsága, hogy megnyugtatja a szervezetet, stabilizálja az idegrendszert. Idegfeszültségben a szervezet folyamatos stressz állapotot él át, amely csökkenti, rontja a szervezet immunvédelmét, jelentős rizikófaktora a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseknek.
A jód szervezetünk legaktívabb katalizátora a táplálékok égetésével, hasznosításával kapcsolatban. Ha az anyagcsere nem teljes, a táplálék felesleges és nem kívánatos zsír formájában lerakódik. A tartós jódhiány nemcsak pajzsmirigyzavarokat, betegségeket és túlsúlynövekedést eredményez, hanem depresszióhoz, tartós agykárosodáshoz is vezethet.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: ds_30 via Pixabay)
