Minden, amit a hortenziáról tudni kell
Látványos virágzatával elbűvülő látványt nyújt a hortenzia. Nevelhetünk belőle söényt, ám szoliterként is megállja a helyét.
A hortenzia Kelet-Ázsiában, valamint Észak- és Dél-Amerikában őshonos növény. A hortenziafélék családjába tartozó nemzettség mindegy 100 lombhullató és örökzöld fajt foglal magába.
Intenzív, dús virágzata miatt nagyon kedvelt dísznövény, ráadásul gondozása sem bonyolult. Talajigénye átlagosnak mondható, enyhén savanyú földben remekül érzi magát. Félárnyékos helyen, erős napsütéstől védve fejlődik igazán.
A virágok, levelek formáját és a virágzat színét tekintve a hortenziának több fajtája létezik.
A hortenzia fajtái
Kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla)
Hazánkban talán a legismertebb és legelterjedtebb fajta. 1-1,5 méter magasra megnövő cserje, látványos, nagyméretű virágzattal, mely jellemzően kék vagy rózsaszínű.
Húsos, szív alakú levelei gyakran fényes zölden tündökölnek. Metszéssel tartható karban, melyet tavaszra érdemes ütemezni. A tél folyamán elfagyott, sérült részeket, ágakat egészen az élő részig vágja vissza. Biztos lehet abban, hogy meg fogja hálálni!
Félárnyékos területre érdemes ültetni, tőzeges, savanyú talajú földbe. Ez biztosítja ugyanis a kék változatok színét! Ennek hiányában a kék hortenziák gyakran elveszítik színüket és rózsaszínes virágokat nevelnek.
Bugás hortenzia (Hydrangea paniculata)
A hortenziák egyik nagyon izgalmas fajtája, mely – ahogy neve is jelzi –, hatalmas bugás virágzatával kápráztat el bennünket. Nyár közepétől egészen őszig ontja magával ragadó fehér, krémes színű virágait, melyek néhol rózsaszínűek.
Kompakt méretűek, magasságuk 1-3 méter között alakul. Szoliter növényként ugyanolyan jól funkcionál, mint sövényként, vagy más virágokkal vegyesen ültetve. Bármilyen stílusú kertbe beilleszthető.
Nevelése egyszerű, kezdő kertbarátoknak számára is ajánlott.
Kúszó hortenzia (Hydrangea anomala)
A virágzó futó- vagy kúszónövények egyik legszebbje a kúszó hortenzia. A Távol-Keletről származó cserje tapadókoronggal rögzíti magát, így izgalmasan futtatható különböző, függőleges felületekre. Akár 10-15 méter magasra is képes felkúszni. Kreatívan használható például falak, kerítések díszítésére, de talajtakaróként is kiváló.
Napos, félárnyékos helyen remekül fejlődik. Talaj- és vízigénye átlagosnak mondható. Kis odafigyeléssel varázsolhat extrém megjelenést kertjébe, hiszen a kúszó hortenzia nem mindennapi látványt nyújt.
Ősszel, virágzás után, valamint kora tavasszal ritkító metszéssel ajánlott frissíteni.
Cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens)
Észak-Amerikában őshonos, kúpvirágzattal rendelkező díszcserje. Kompakt méretű, 1-1,5 méter magasra nő meg, mely könnyedén bokorfának nevelhető. Fűrészelt szélű levelei matt, sötétzöld színűek, ágai vastagok. Virágai hatalmasak, melyek 2-3 hétig fehéren virítanak, majd elszíntelenednek.
Metszés nélkül, nyíratlan sövénynek, ugyanakkor szoliter növényként is sokoldalúan nevelhető.
Talajigénye átlagos, gondozása egyszerű.
Tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia)
1-3 méter magasra növő, rendkívül mutatós cserje. Különlegessége, hogy fehér virágai a virágzás előrehaladtával rózsaszínűvé válnak. Tavasz végétől egészen nyár közepéig gyönyörködhet egyedi virágaiban, ősszel pedig különleges lombozatában.
Tápdús, laza szerkezetű talajt biztosítson számára. Az árnyékos, félárnyékos területeket is szereti, de a gazdag virágzáshoz öntözni szükséges.
Lassú növekedése miatt jól telepíthető kisebb területekre, például sziklakertekbe. Arra érdemes figyelnie, hogy az ültetés utáni években, télen takarással védje, mert a fiatal példányok érzékenyen reagálnak a hideg időjárásra.
Fűrészeslevelű hortenzia (Hydrangea serrata)
Kompaktabb méretű cserje, mely megjelenésében és gondozásában leginkább a kerti hortenziához hasonlít. Gömb vagy tányér alakú virágai változatos színűek lehetnek. A fehértől a rózsaszínig, piros és kék színekben pompázhatnak.
Ültetésnél érdemes szem előtt tartani, hogy a huzatos, szeles körülményeket és a tűző napot nem viseli jól.
Érdeslevelű hortenzia (Hydrangea aspera)
A Himalája területén őshonos, 1-4 méter magas cserje. Igazi különlegességnek számít. Metszést nem igényel, mindössze az öreg, elhalt részeket szükséges eltávolítani.
Nyár végén, ősz elején hozza apró, kék színű virágait, melyeket fehér virágok vesznek körül.
A hortenzia gondozása: a hortenzia milyen földet szeret?
A hortenzia a tápanyagokban gazdag, jó vízvezető képességű, savanykás talajt kedveli. Az ültetőközeg befolyásolhatja a hortenzia színét: ha a talaj nagyon meszes, a kék hortenzia lila vagy rózsaszín színt ölthet, a káliumtól kékebb virágok jönnek létre, a fehér fajtákat pedig nem befolyásolják az ásványisók. A hortenzia nem szereti a száraz talajt és a túl erős napfényt, ezért félárnyékos helyre kell ültetnünk. Ha tűző napnak van kitéve, a virágok összezsugorodhatnak.
A hortenzia teleltetése
A hortenzia alapvetően fagytűrő cserje, ám a fiatal növényekre érdemes odafigyelni. Ha cserépben tartjuk, hűvös, de nem fényhiányos pincében teleltessük át, ha a hortenzia ki van ültetve, akkor pedig érdemes a töveket télire letakarni.
A hortenzia ültetése: a hortenzia ültetése mikor esedékes?
A frissen vásárolt hortenzia bármikor kiültethető a szabadba, ám a helyválasztásnál kísérjük figyelemmel a hortenzia fent leírt igényeit is! Ha a hortenzia átültetése a cél, érdemes kivárnunk a virágzás végét (augusztus, szeptember), így a növénynek decemberig lesz elég ideje, hogy meggyökeresedjen. Ha konténeres hortenziát vásároltunk, készítsük elő az ültetésre: helyezzük vízbe, hogy gyökerei jól megszívhassák magukat, az ültetésig pedig tartsuk árnyékos, szélvédett helyen. A sérült ágakat, leveleket távolítsuk el. Az ültetés során tartsuk észben, hogy a hortenziából nagy bokrok fejlődnek ki, éppen ezért helyezzük őket egymástól 3 méterre.
Készítsünk ültetőgödröt, keverjük el a talajt egy kis tőzeges komposzttal, ugyanis a hortenzia a savanykás közeget szereti. Az ültetőgödrök legyenek nagyok, a belehelyezett növény gyökereit gomolyítsuk össze, majd betakarás után tövét locsoljuk meg bő vízzel. Ügyeljünk rá, hogy a hortenzia gyökere jól be legyen takarva, a szára pedig a földfelszín fölött legyen. A gyökérzet takarásához használhatunk takaróanyagokat is, például komposztmulcsot, ami megakadályozza, hogy a talaj fölmelegedjen a hortenzia körül.
A kerti hortenzia metszése tavasszal
A kerti hortenzia metszése tavasszal, kora márciusban, vagy a tél végi enyhe időben történik. Az elvirágzott hortenzia félgömböket érdemes télire a növényen hagyni, hogy azok megvédjék az új rügyeket. Tavasszal metsszük le ezeket az elvirágzott szárakat az első életerős rügypárig. Az idős hortenzia bokrokra több figyelmet kell fordítani: a legidősebb vesszők közül tavasszal el kell távolítanunk 1-2 darabot, hogy teret adjunk a fiatalabb, erősebb virágzó vesszőknek.
Ha egy hortenzia nagyon gyengének vagy elhanyagoltnak tűnik, folyamodhatunk radikálisabb megoldásokhoz is: újítsuk meg az egész bokrot azzal, hogy az összes vesszőt tövig metsszük. Ha a hortenzia metszése eszerint történik, egy évig nélkülöznünk kell a hortenzia virágait, ám később a növény meghálálja majd. Ha tavaszi fagykár érte a növényt, akkor is metsszük vissza, illetve érdemes eltávolítanunk a szabálytalanul növő vesszőket is.
A hortenzia szaporítása hajtásról (hortenzia dugványozás)
A hortenzia szaporítása hajtásról egyszerűbb, mint gondolnánk: a nyár elején/közepén vegyünk le az anyanövényről körülbelül 15 cm-es ceruzavastagságú hajtásokat, ezeknek távolítsuk el az alsó leveleit. A dugvány utolsó 1 centijét mártsuk gyökereztető hormonba, majd ültessük el laza szerkezetű ültetőközegbe. Hogy az új hortenzia gyökerei biztosan kifejlődjenek, locsoljuk meg a közeget jól, majd vonjuk be a növény cserepét nejlonzacskóval/fóliával úgy, hogy a levelek ne érintkezzenek azzal. Minden nap szellőztessük meg a hortenzia dugványokat és ügyeljünk arra is, hogy a hortenzia ültetőközeg folyamatosan nedves maradjon. Amikor beindult a dugvány levelesedése, eltávolíthatjuk a fóliát.
A kerti hortenzia szaporítása tőosztással
A hortenzia szaporítása tőosztással is történhet: ehhez ki kell ásnunk egy nagyobb, egészséges tövet és leválasztani róla az új hajtásokat. Egy hortenzia tövet egyszerre maximum háromfelé szedjünk, az új hajtásokat pedig ültessük el a fent leírtak szerint, kedvező ültetőközegbe.
A hortenzia szaporítása bujtással
A rugalmas, lehajló szárú cserjék bujtással is szaporíthatóak, ám ez egy kevésbé népszerű módja a hortenzia szaporításának. Ilyenkor a növény nyugalmi állapotában fogunk egy alsó vesszőt, és olyan mély árokba temetjük, hogy csak a felső 2-3, fejlettebb rügy látszódjon ki - ez a bujtás később meggyökeresedik, ha megfelelő a talaj víz- és tápanyagtartalma. Egy bujtásból egy darab új növényt lehet nevelni.
A hortenzia szaporítása magról: lehetséges?
A hortenzia szaporítása magról is történhet, ám ezt a módszert ritkán ajánljuk, ugyanis a magról szaporított hortenzia rengeteg időt és figyelmet igényel. Ha mégis szeretnénk megpróbálni, kora tavasszal ültessük el a hortenzia magjait tápanyagban gazdag, folyamatosan nedves ültetőközegbe, viszont arra is oda kell figyelnünk, hogy ne öntözzük túl, hiszen az végzetes lehet a növényre nézve. A magról szaporított hortenzia is hozhat szép bokrokat, ám számoljunk azzal is, hogy ezek a növények nem fognak az első évben virágokat bontani. Lehetőség szerint a kerti hortenzia szaporitása során válasszuk inkább a fent leírt módszerek valamelyikét.
Miért nem virágzik a hortenzia?
Időnként előfordulhat, hogy hiába adjuk meg a figyelmet növényünknek, a hortenzia nem virágzik ki. Ennek okát leginkább a hortenzia fajtájában keressük: egyes fajtáknak nem megfelelő a magyarországi éghajlat. Előfordulhat, hogy túl hideg a tél, amit a hortenzia idősebb, virágot hozó ágai nem bírnak ki, így elmaradhat a virágzás. A virágtalan hortenziát eredményezheti még az is, ha a talajban túl sok a nitrogén, a foszfor pedig elégtelen mennyiségű: ezesetben a növény a lombfejlesztésre koncentrál, a virágzás pedig gyér marad.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: A_Knop via Pixabay)