A gyomorrák alattomos betegség és sok szenvedést okoz, ezért érdemes figyelni a tüneteire

Léteznek olyan tünetek, amikről elsőre nem is gondolnánk, hogy a gyomorrák korai jelei lehetnek.

2024. május 27., 11:33

Szerző:

A gyomorrák alattomos betegség és sok szenvedést okoz, ezért érdemes figyelni a tüneteire

A gyomorrák típusok túlnyomó többségét rosszindulatú elváltozások képezik, amelyek főként az 55-75 éves korosztályt érintik, ezen belül is kétszer annyi férfit, mint nőt. A gyomor rosszindulatú daganata olyan szabályozatlan sejtburjánzás eredménye, amely a környező szövetek és szervek felé terjedve roncsolja azokat – figyelmeztet cikkében az Egészségkalauz. A lap felidézi, szövettani szempontból a gyomor rosszindulatú daganatai hámeredetű és nem hámeredetű daganatokra oszthatók.

A hámeredetű daganatok többnyire mirigyhám eredetűek (adenocarcinoma), ritkábban laphámsejtes, keverten mirigyhám és laphámsejtes (adenosquamosus) eredetűek, vagy differenciálatlan karcinómák. A gyomorfal rétegeit beszűrő (diffúz) gyomorrákban a pecsétgyűrű alakú daganatsejtek szétszórtan helyezkednek el.

A rosszindulatú gyomorrák 5 százaléka ugyanakkor nem hám, hanem kötőszövet (mesenchymalis) eredetű. Ezek közé tartozik a limfóma, a különböző típusú szarkómák (leiomyosarcoma, fibro-, angio- és neurofibrosarcoma), valamint a differenciálatlan malignus mesenchymalis daganat. Ide tartoznak még a gastrointestinalis stromalis tumorok (GIST) is, amelyek leggyakrabban a gyomorban fordulnak elő, ritkábban a tápcsatorna egyéb szakaszain (vastagbél, nyelőcső, hashártya). Ritkán elsődleges Hodgkin-limfóma is kialakulhat a gyomorban.

Ezek a gyomorrák tünetei

Fontos tudni, hogy a gyomorrák kezdeti szakaszában gyakran egyáltalán nem mutatkoznak tünetek, vagy nem specifikusak (más betegségek esetén is előfordulnak), ezért az esetek közel 40 százalékában előrehaladott stádiumban fedezik fel a betegséget. A gyomorrák korai tünetei ugyanakkor a következők:

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
  • felhasi diszkomfort (kényelmetlen) érzés,
  • étvágytalanság,
  • állandó teltségérzéssel járó dyspepsia,
  • étel- vagy húsundor.

A gyomorrák későbbi stádiumában pedig a következő tünetekkel kell számolni:

  • fogyás,
  • vérszegénység (anaemia),
  • hasi fájdalom,
  • hányinger,
  • étkezés utáni hányás,
  • vérhányás,
  • fekete széklet,
  • nehezített nyelés.

A gyomorrák előrehaladott stádiumában a has kidomborodhat a hasüregben felgyülemlő folyadék miatt, a tumor- vagy a nyirokcsomó-áttétetek (a gyomor és a kulcscsont körül) tapinthatóvá válhatnak, illetve csontáttét esetén csontfájdalom jelentkezhet.

Ez áll a gyomorrák kialakulásának hátterében

A gyomorrák kialakulásának hátterében egyébként rendszerint környezeti hatások, táplálkozási szokások, bizonyos betegségek és fertőzések, valamint genetikai tényezők állhatnak. A jól differenciált (intestinalis) típusú gyomorrák kialakulásáért többnyire a Helicobacter pylori (H. pylori) nevű baktérium felel, amely kórokozó a világ lakosságának felét megfertőzi, de az érintettek mindössze 1–3%-ánál alakul ki a fertőzés következtében gyomorrák. 

A gyomordaganatok bizonyos hányadában genetikai hajlam áll fenn. Első fokú rokon gyomorrákja esetén a betegség rizikója két-háromszorosára emelkedik. A genetikai érintettség következtében a H. pylori-fertőzés súlyosabb immunválaszt vált ki, ami a gyomorhám sorvadását (atrófia) idézi elő.

A táplálkozás is befolyásolja a gyomor rosszindulatú daganatainak megjelenését: a sóban gazdag, valamint a tartósított és füstölt élelmiszerek fogyasztása kétszeresére növeli kialakulásának esélyét (ellenben a magas antioxidáns-tartalmú friss zöldségek és gyümölcsök rendszeres étrendbe iktatása 30–50%-kal csökkenti a kockázatot).

Így kezelhető a gyomorrák

A szövettanilag igazolt rosszindulatú gyomordaganat kezelése elsődlegesen a sebészi úton történő eltávolítását jelenti. A műtéti beavatkozás módszere függ a daganat méretétől és elhelyezkedésétől, valamint a Lauren-féle besorolásától (ld. feljebb).

Nem végezhető műtét a tüdőben, májban vagy távoli szervben áttétet adó daganat; a szívet, tüdőt vagy vesét érintő súlyos társbetegség, valamint a beteg rossz általános egészségi állapota esetén. Egyes nem operálható rosszindulatú daganatoknál a műtét lehetősége a tumor méretének daganatellenes szerrel (citosztatikum) történő megkisebbítésével (neoadjuváns kemoterápia) biztosítható.

A műtétet kemoterápia és sugárterápia is követi (adjuváns radiokemoterápia), hogy a szervezetben lévő összes daganatsejt elpusztuljon. Meghatározott esetekben – amennyiben molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal igazolható a kezelés hatékonyságát biztosító mutáció jelenléte – ún. célzott terápia is alkalmazható.

Ha késői stádiumban ismerik fel a betegséget – vagy egyéb ok miatt – nincs lehetőség a daganat teljes eltávolítására, palliatív terápiával enyhítik a tüneteket és a fájdalmat, kezelik az esetleges szövődményeket. Amennyiben panaszt okozó gyomorszűkület alakul ki, lézeres kezelésre vagy sebészi beavatkozásra van szükség.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: StockSnap / Pixabay)

A rovat további cikkei