Az összes halálozás negyedét rák okozza

Az elmúlt évek nemzetközi tendenciáit tekintve egyre valószínűbb, hogy a rák 2030-ra a leggyakoribb betegséggé válik. 

2021. február 4., 10:04

Szerző:

A rákellenes világnapot 21 éve tartják minden év február 4-én. Ennek oka, hogy 2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust, ahol a résztvevők történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólított fel a halálos kór ellen. A Rákellenes Alapítványt (Párizsi Charta) a világ minden részéről összegyűlt vezető kormányzati tisztségviselők, a legjelentősebb rákkutató társaságok és szervezetek vezetői, orvosvezetők, betegképviselő civil szervezetek és az ipar reprezentánsai látták el kézjegyükkel. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét Rákellenes Világnappá nyilvánította.

Napjainkban Magyarországon minden negyedik ember valamilyen daganatos betegségben hal meg. A hivatalos adatok szerint hazánkban 2017-ben 79 ezer 270 daganatos megbetegedést diagnosztizáltak, 2019-ben pedig összesen mintegy 32 ezer 638 haláleset történt. Az Eurostat adatai alapján 2016-ban százezer lakosra 345 rák miatti haláleset jutott Magyarországon, ami ugyan évről évre csökken, mégis ez a legmagasabb arány az Európai Unió egészében. A statisztika szerint Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában sem sokkal jobb a helyzet, mint hazánkban, így ezekben az országokban is rendre háromszáz feletti esetszám jut százezer lakosra. A skála másik végén olyan mediterrán és skandináv országok találhatók, mint Ciprus, Finnország és Málta, 194, 200, illetve 221 esettel százezer lakosra vetítve. Az uniós átlag 257 eset, ami stabil, de lassú javulást mutat a 2011-ben mért 266-hoz képest.

2016-ban csaknem 1,2 millió volt azoknak a száma, akik rákban haláloztak el az Európai Unióban; így a rák az összes haláleset több mint negyedéért, 26 százalékért felel. Az elhalálozottak között nagyobb arányban voltak a férfiak (656 ezer), mint a nők (512 ezer); a férfiak 29 százaléka rák miatt halt meg az adott évben, míg a nőknél ez az arány 23 százalék volt.

A férfiak esetében a tüdő-, a nőknél a mellrák a leghalálosabb. A leggyakoribb fatális daganattípus 2020 előtt a tüdőrák volt, amely összességében 239 ezer embert ölt meg 2016-ban, ez az összes eset 20 százaléka. Ami talán ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a 2016-ban bekövetkezett nemfertőző betegségek (NCD) okozta halálozás 41,7 százalékát okozták daganatos betegségek. A halálozás vezető oka a tüdődaganat a betegek több mint negyedével (26,9 százalék), a második leggyakoribb ok pedig a vastagbél daganat (15,4 százalék) volt. Nem véletlen, hogy a tudományos kockázatbecslés szerint hazánkban 2016-17-ben a daganatos halálozás 34,8 százalékának a dohányzás, 11,4 százalék hátterében pedig az alkohol állt. Elgondolkodtató az is, hogy a daganatos betegségek kialakulásának 5,6 százaléka már 2012-ben összefüggésbe hozható volt az elhízással.

Európában továbbra is a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések jelentik a legnagyobb munkahelyi egészségvédelmi kihívást. Évente 120 ezer rákos megbetegedés fordul elő a rákkeltő anyagoknak való munkahelyi kitettség miatt. Az egészséges életmód tehát kulcsfontosságú (nem mellesleg a friss kutatási adatok szerint a genetikai tényezők a daganatok kialakulásának maximum 10 százalékában játszanak szerepet), a halálozási arány pedig nagy mértékben csökkenthető lenne korai felismeréssel, rendszeres önvizsgálattal és a szűrővizsgálatokon történő részvétellel!

A történelem során először fordult elő 2020-ban hogy az emlőrák lett a leggyakoribb daganatos betegség világszerte – közölte Andre Ilbawi, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) daganatos betegségek specialistája, a rák világnapja előtt tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: az elmúlt két évtizedben a tüdőrák volt a legelterjedtebb daganatos betegség, megelőzve a bélrákot, amely most a harmadik leggyakoribb. A becslések szerint a tavalyi év során mintegy 2,3 millió új emlőrákos esetet diagnosztizáltak világszerte, ami az összes daganatos betegség 11,7 százaléka.

A nők körében a leggyakoribb daganatos betegség és a rákbetegségek okozta elhalálozás vezető oka világszerte – olvasható a WHO közleményében. Ilbawi megjegyezte, hogy a nők esetében az elhízás a mellrák általános kockázati tényezője.  „Ahogy nő a világ népessége, emelkedik az emberek élettartama, a rák várhatóan egyre gyakoribb betegséggé válik,

2040-ben mintegy 30 millió új eset lehetséges, szemben a 2020-as 19,3 millió esetszámmal”

– mondta a szakértő. A kockázati tényezőkről szólva a WHO emlékeztetett arra, hogy a daganatos betegség miatti elhalálozások mintegy harmada a dohányzás, a magas testtömegindex, az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya és az alkoholfogyasztás számlájára írható, amik ellen a legtöbb esetben könnyedén lehet tenni.

A Magyar Rákellenes Liga idei kampánya során 30 perces futást szervez a Rákellenes Világnapon, amelyre eddig körülbelül 400-an jelentkeztek, több mint 50 településről. Emellett online edukációs előadásokat is tartanak a betegségről, annak megelőzési módszereiről, valamint online edzéseket is tartanak majd az érdeklődőknek.

(Fotó: MTI | Mónus Márton)

14:44

A zsálya egy hosszú és izgalmas történettel bíró ősi gyógynövény. Idehaza a legtöbben fűszerként ismerik, de a Földközi-tenger térségében őshonos, strapabíró növény sokkal több egy kedvelt ételízesítőnél. Gyakran a „halhatatlanság füveként” is emlegetik.