A világjárvány hatására tartós változásokra számítanak a munkavállalók
A hazai munkavállalók több mint fele érzi úgy, hogy munkaadója érzelmileg és mentálisan is támogatja a tavaly óta fennálló egészségügyi veszélyhelyzetben. Legalábbis ez derült ki a Randstad Workmonitor kutatásából, amely 34 ország, köztük Magyarország adatait is tartalmazza.
Mint az a felmérésben olvasható, a megkérdezettek 80%-a állítja, hogy mind a felszerelése, mind a technológiai felkészültsége megvan a jelenleg megkívánt, világszerte felgyorsulóban lévő digitalizációs folyamatok követésére. E tekintetben különösen jó eredményeket ért el a kelet-európai régió a 2015. évi adatokkal (akkor a dolgozók alig több mint fele érezte magát felkészültnek) összevetve, az elemzés szerint nagymértékben zárult az olló a fejlett, nyugati és térségünk munkaerőpiaca között. Emellett itthon mindössze a dolgozók 20%-a számolt be arról, hogy számára problémát jelentett a digitális átállás következtében előtérbe került készségek elsajátítása, míg ez a szám globálisan a munkaerő 40%-át jellemezte. Pedig, ha azt vesszük figyelembe, hogy életterünk egyre inkább az online térbe helyeződik át, és még a sportfogadásunkat is online intézzük, például a sportfogadó oldalak, akkor már kevésbé meglepő a fenti adat.
Minden eddiginél fontosabbá vált a munkahelyek biztonsága
2019 utolsó negyedévéhez képest 11%-ra nőtt azok aránya, akik jelentős mértékben tartanak munkahelyük elvesztésétől, azaz a munkaviszonyban lévők több mint harmada számol ennek közepes vagy nagy valószínűségével. A magyarországi régiók közül a közép-dunántúli (5,6%), a főbb szektorok közül pedig a telekommunikáció (3,7%), az élelmiszeripar (4,5%) és az oktatás (4,9%), ahol a legalacsonyabb a munka elvesztésének nagy valószínűséget tulajdonítók aránya, ezzel szemben az autóiparban a megkérdezettek 25%-a számolt be erről.
Ebből is következik, hogy a magyar munkavállalók körében kiugróan magas helyet foglal el a vírushelyzetet követő időszakban elvárt értékek között a munkahelyek biztonsága: globálisan a megkérdezettek 36%-a nyilatkozott úgy, hogy az erre irányuló kezdeményezések és garanciák fontosak számára, Magyarországon pedig a dolgozók 50%-a fejezte ki erre vonatkozó igényét.
Nincsenek más helyzetben a számítástechnikai iparban dolgozók sem. Az átlagos magyar informatikus a harmincas éveiben jár, csupán az IKT-munkakört betöltők 10 százaléka idősebb 50 évesnél. Ugyanakkor elmondható, hogy az idősebb szakemberek több fontos területen is jobban teljesítenek fiatalabb kollégáiknál, a sztereotípiák miatt azonban sok helyen nem alkalmaznak idősebb informatikusokat, ami pluszban megnehezíti az elhelyezkedésüket.
Egyre komolyabb áldozatokat hozunk
A munkaerőpiac átalakulását jelzi az a tendencia is, hogy az állásunk megtartása érdekében egyre komolyabb áldozatokat vagyunk hajlandóak vállalni. Az alkalmazottak 8%-a fizetése csökkentésében, 14%-a az azonos bérért végzett többletmunkában kötne vagy kötött már kompromisszumot eddig is, 28% pedig a munkaidő időszakos csökkentésébe vagy kényszerszabadságolásba, illetve 26% a vállalaton belüli áthelyezésbe is beleegyezne.
Az elmúlt időszakban alkalmazott fizetéscsökkentések és egyéb megszorítások felértékelték a bérgarancia jelentőségét is, olyannyira, hogy magasan ez vezeti (59%) a preferált munkaadói értékek listáját itthon is.
(Kiemelt képünk illusztráció: 168.hu | Lakos Gábor)
