A dzsungel könyvéből is ismert ázsiai vadkutyák születtek a fővárosi állatkertben

A dzsungel könyvéből ismert dólok, azaz ázsiai vadkutyák születtek a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A kölykök most már csaknem kéthónaposak, így már a látogatók is jól láthatják őket.

2021. május 19., 12:44

Szerző:

A tíz kölyök még március 23-án jött a világra, ám az első hetekben nem lehetett sokat látni belőlük, mivel ezt az időszakot a kicsik rendszerint a kifutón belüli rejtekhelyen töltik – idézik fel a közleményben. A kölykök most már csaknem kéthónaposak, így már a látogatók is jól láthatják őket. Naphosszat játszanak és hancúroznak a kifutóban. A nemük is kiderült: a tíz jövevényből hat nőstény, négy pedig hím.   

Az ázsiai vadkutyákat (Cuon alpinus) vörös farkas, vörös kutya, illetve dhole, azaz magyarosan dól néven is emlegetik. A faj Kipling híres novellagyűjteménye, A dzsungel könyve nyomán vált világszerte ismertté, és ennek köszönhetően terjedt el számos nyelvben a dhole elnevezés is, amely eredetileg az India déli részén beszélt kannada nyelv szókészletéből ered.   

Az ázsiai vadkutya veszélyeztetett fajnak számít, így állatkerti szaporításukat Európában külön tenyészprogram hangolja össze. A budapesti állatkertben 2008-ban kezdtek foglalkozni a tartásukkal, az első kölykök 2009-ben születtek. Azóta – a mostani tíz kölyköt is beleszámítva – már hatvannál is több utód jött a világra Budapesten. Az itt született állatok felcseperedve a világ számos állatkertjébe eljutottak, a franciaországi Thoirytól kezdve az oroszországi Novoszibirszkig, vagy a minnesotai Apple Valley-ig. A jelenlegi budapesti vadkutyafalka – az idei kölykökkel együtt – összesen 25 egyedből áll.

(MTI)

(Kiemelt kép: Fővárosi Állat- és Növénykert)

A galuska a magyar konyha egyik legfontosabb körete, amit levesbetétként és önálló ételként is fogyasztanak. Sokan mégis keverik a nokedlivel és csipetkével. Lássuk a különbséget, és a tökéletes galuska receptjét!