Ez a japán étrend segít megelőzni a demenciát
Az étrend sokkal nagyobb hatással van az egészségünkre, mint gondolnánk. A demencia megelőzésében is kulcsfontosságú szerepe van annak, mit eszünk.
A kognitív hanyatlás és a demencia már több mint 55 millió embert érint világszerte. Ez a szám az előrejelzések szerint a következő évtizedekben az egekbe fog szökni, ahogy a világ népessége öregszik – hívja fel a figyelmet a Science Alert. A szaklapban hivatkozott tanulmány szerint a hagyományos japán étrend segít a demencia elleni harcban.
A kognitív hanyatlásnak és a demenciának vannak olyan kockázati tényezői, amelyeken nem tudunk változtatni, ilyen például az ezekre a betegségekre való genetikai hajlam. Más kockázati tényezők felett azonban nagyobb hatalmunk lehet: a kutatások szerint bizonyos módosítható életmódbeli szokások, mint például a dohányzás, az elhízás és a testmozgás hiánya, mind kapcsolatban állnak a demencia magasabb kockázatával.
Döbbenetes szerepe van az étrendnek a demencia kialakulásában
Az, hogy a táplálkozás milyen szerepet játszik a kognitív hanyatlás és a demencia megelőzésében, szintén jó ideje a tudományos kutatások középpontjában áll.
Számos tanulmány vizsgálta például a mediterrán étrend előnyeit. Úgy tűnik, hogy ez az étrend pozitív hatással van az egészséges agy fontos mérőszámaira, például az agy teljes térfogatára, az agykéreg vastagságára és a fehérállomány épségére.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2025. január 8., 13:55
Japánban nem szokatlanok a magas életkorok, minden tíz emberből egy átlépte már a 80. életévét. Hogy mi lehet az egészségben eltöltött, hosszú életük titka, egy friss kutatásból kiderül.
Egészség
2025. január 13., 13:14
Hogy mennyit élhetünk a demencia diagnózisának felállítása után, befolyásolja, hogy mely életkorban fedezték fel a betegséget.
Egészség
2025. január 7., 12:20
Nagyon fontos, hogy felismerjük, ha a szerettünk a demencia utolsó szakaszába lépett, mert meglehet, hogy ekkor már szakápolói segítségre szorul.
A közölt tanulmány is azt sugallja, hogy a hagyományos japán étrend szintén jótékony hatással lehet az agy egészségére, sokkal inkább, mint a hagyományos nyugati étrend.
A hagyományos japán étrend
Japán híres az emberek hosszú élettartamáról. A Japán déli részén található Okinawa prefektúrában például rendkívül magas a százévesek száma. Ezért Okinawát kék zónaként ismerik el, amely olyan terület, ahol az emberek kivételesen hosszú életet élnek. Az itt élők hosszú életét gyakran részben a hagyományos étrendjüknek tulajdonítják.
A tipikus japán étrendet olyan ételek jellemzik, mint a rizs, a halak és kagylók, valamint a gyümölcsök (különösen a citrusfélék). Ami azonban egyedivé teszi ezt az étrendet, azok a hagyományos japán ételek, mint a miso (erjesztett szójababpaszta), a tengeri moszat, a savanyúságok, a zöld tea, a szójabab, a szójacsíra és a gombák (például a shiitake). Figyelemre méltó, hogy erre az étrendre jellemző a vörös húsok és a kávé alacsony fogyasztása is.
A tanulmányhoz 1636, 40 és 89 év közötti japán felnőttet vizsgáltak meg.
Először azonosították a résztvevők tipikus étrendjét, megkérve őket, hogy három napon keresztül jegyezzenek fel mindent, amit ettek és ittak. Egy eldobható fényképezőgépet is kaptak, hogy minden étkezés előtt és után lefényképezzék a tányérjukat, hogy vizuálisan is rögzítsék, mennyit ettek.
Az írásos étrendi feljegyzéseket a képekkel kombinálva kiszámították az egyes személyek átlagos napi táplálékbevitelét. Ez adta a kiindulási alapot a résztvevők szokásos étkezési szokásairól.
589 résztvevő követte a hagyományos japán étrendet. További 697 résztvevő tipikus nyugati étrendet követett, amelyet a finomított szénhidrátok, a magas zsírtartalmú élelmiszerek, az üdítőitalok és az alkohol magas fogyasztása jellemzett. Végül a résztvevők kisebb része (350 fő) az átlagosnál nagyobb mennyiségű növényi táplálékot (gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök) és tejtermékeket tartalmazó étrendet követett. Ezt az étkezési módot neveztük el zöldség-gyümölcs-tejtermék diétának.
Egyéb életmódbeli és egészségügyi tényezőkről is gyűjtöttek információkat, többek között arról, hogy a résztvevőknek van-e genetikai hajlamuk a demenciára, dohányoznak-e, milyen mértékű a fizikai aktivitásuk, és van-e valamilyen meglévő egészségügyi problémájuk, például stroke vagy cukorbetegség.
Ezután két éven keresztül elemezték az agysorvadás vagy zsugorodás előrehaladását. Az életkorral összefüggő agyi sorvadás a kognitív hanyatlás és a demencia gyakori jelzője. Az agysorvadást MRI-vizsgálattal mérték.
Azt találták, hogy a hagyományos japán étrendet követő nők agya a kétéves vizsgálati időszak alatt kevésbé zsugorodott, mint a nyugati étrendet követő nőké.
Kevésbé egyértelmű, hogy milyen hatása volt a zöldség-gyümölcs-tejtermék diétának, valószínűleg az ezt az étrendet követők kis száma miatt.
Érdekes módon ez a hatás csak a nőknél volt megfigyelhető. A hagyományos japán étrendet követő férfiaknál nem volt különbség az agyzsugorodás mértékében a más diétákat követőkhöz képest. Úgy tűnik, hogy a nemek közötti biológiai különbségekre vezethető vissza az eltérés. Például bizonyos tápanyagok – például a magnézium és a halakban, kagylókban, gombákban, teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben található növényi ösztrogének – úgy tűnik, hogy erősebb védőhatást gyakorolnak a nők agyára. A tanulmány szerzői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy a kutatásban résztvevő férfiak több egészsgkárosító szokásnak hódoltak, alkoholt fogyasztottak, dohányoztak.
A hagyományos japán étrend elemeinek átvétele és az olyan élelmiszerek, mint a hal, a tenger gyümölcsei, a szója, a miso, a tengeri moszat és a shiitake gomba, nemcsak a kognitív funkciókat, hanem az általános egészségi állapotot is javíthatja.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
