Orbán veszélyes játékot folytat – hangsúlyozza tanulmányában Anton Pelinka, a CEU professzora. Rámutat, hogy Magyarország jelenleg nem diktatúra, de az Orbán-kabinet a demokrácia kereteit feszegeti. A stabilitáshoz nem elegendő feltétel a választási sikerre és a parlamenti többségre hivatkozni, írja a Die Presse.

A magyar ellenzék ha valóban le akarja váltani jövőre az Orbán-kormányt, akkor meg kell egyeznie. Az egyeztetések nehézkesen haladnak, írja a Neue Zürcher Zeitung (NZZ). Közben változatlanul tartanak a bírálatok az alkotmányreform miatt, lásd Redinget, Merkelt és Spindeleggert. Főleg utóbbinak a megjegyzései meglepőek, mert Bécs idáig visszafogta magát a kritikával.

Magyarországon a művészek és egyetemisták évek óta küzdenek Orbán Viktor nacionalista kormánya ellen, de az alkotmánymódosítás után fogy az erejük.

Jobb kétszer is átgondolni, mivel tréfálkozunk a közösségi oldalunkon, különben könnyen előfordulhat, hogy bekopogtat hozzánk a rendőrség.

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete arra kéri a magyar kormányt, hogy mielőbb vonják vissza Szaniszló Ferencnek, az Echo Tv műsorvezetőjének Táncsics-díját, mivel az elismerést „nem megfelelő embernek” ítélték oda.

A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium még januárban petíciót tett közzé Tanárok a közoktatásért címmel. Egyebek mellett azt írták: „Követeljük, hogy a kialakult veszélyes és káros helyzet megváltoztatása érdekében haladéktalanul kezdődjenek valódi tárgyalások az igazgatókkal, a pedagógusokkal, a diákokkal, az oktatási szakemberekkel, a szülői, tanári és érdekvédelmi szervezetekkel.” A Szilágyi kezdeményezéséhez az elsők között csatlakozott az Illyés Gyula Gimnázium, amely nem először áll ki a közoktatás ügyéért. Tavaly például élőláncot szerveztek. De hogyan tovább? A budaörsi középiskolát HERSKOVITS ESZTER kereste fel.

Torlódik az M1-es országhatár felé haladó forgalma Győrnél, mert beszakadt a sztráda burkolata, ezért csak egy sávon lehet közlekedni ezen a szakaszon – közölte a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyletese hétfő este az MTI-vel.

Harmincan vannak. Köztük művészek, színháziak, filmesek, koreográfusok, zenészek, írók, tudósok, közgazdászok, de pedagógus és jogász is. Különféle nemzedékek. Talán eltérő világnézetek is. De hazaféltők – mindahányan. „Mit kíván a magyar nemzet?” – ez volt a történelmi kérdés 1848-ban. A 168 Óra most fölidézi az egykori kérdést. Arra vártunk választ: „Milyen Magyarországot akarunk?”

Az Osztovits Ágnes, a Heti Válasz főmunkatársa által vezetett szakmai bizottság „félreérthetetlenül jelezte az emberi erőforrások miniszterének, hogy nem támogatja” Szaniszló Ferenc díjazását – írja a hetivalasz.hu.

Harminc értelmiségi – 1990-ből. A rendszerváltás tavaszának kiemelt mondatai a 168 Óra rádióműsorból és lapunk második évfolyamából. Különféle világnézetek, eltérő megközelítések, de közös cél: a demokratikus Magyarország megteremtése. Emlékeztetőnek szánjuk. A miniszterelnök ugyanis kitörölte az emlékezetéből az 1990-es rendszerváltást és az alkotmányos demokráciát. Az idézetgyűjtemény memóriapróba az olvasónak, történelmi lecke „a fiúknak”, akik belemámorosodva a hatalomba, elfeledkeztek az Ady-vers legfontosabb soráról: „Ez az ország mindnyájunké.”

A Magyar Honvédség (MH) már tíz lánctalpas harcjárművével segít az áramszolgáltatás helyreállításában Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – közölte Böröndi Gábor dandártábornok sajtótájékoztatón hétfőn, Gávavencsellőn.

A közmédia szerint az indexes szabóZ-nek nincs igaza, amikor azt írja, hogy az MTVA nem számolt be megfelelően a hóvihar okozta katasztrófahelyzetről.

Nagymértékben aktivizálódtak a választópolgárok, és ebből leginkább a Fidesz, másodsorban az MSZP profitált – állapította meg legfrissebb elemzésében az Ipsos.

Tele a nemzetközi sajtó Szaniszló Ferenc, az Echo TV antiszemita és cigányellenes kijelentéseiről elhíresült műsorvezetője állami kitüntetésének hírével.