A rendszerváltás tavasza
Harminc értelmiségi – 1990-ből. A rendszerváltás tavaszának kiemelt mondatai a 168 Óra rádióműsorból és lapunk második évfolyamából. Különféle világnézetek, eltérő megközelítések, de közös cél: a demokratikus Magyarország megteremtése. Emlékeztetőnek szánjuk. A miniszterelnök ugyanis kitörölte az emlékezetéből az 1990-es rendszerváltást és az alkotmányos demokráciát. Az idézetgyűjtemény memóriapróba az olvasónak, történelmi lecke „a fiúknak”, akik belemámorosodva a hatalomba, elfeledkeztek az Ady-vers legfontosabb soráról: „Ez az ország mindnyájunké.”
Török Sándor író barátom mondta egyszer: kétféle nép van a világon. Szabad népek és szabadságszerető népek. A szabad nép szabadon élt történelmének nagy korszakain keresztül, és megtanulta, hogyan lehet szabadon – most úgy mondanám: demokratikusan – élni. A szabadságszerető nép az mindig szeretett volna szabad lenni, de sosem volt az, vagy legalábbis nagy történelmi korszakaiban nem volt az. A magyar fejlődés sajátossága inkább ez utóbbival rokon; ez egy szabadságszerető nép viselkedéskultúrája, ahol mindig baj volt az alternatívákkal.
Popper Péter
pszichológus
-------------------------
Ha nem fog igazán széles körű demokrácia kibontakozni Magyarországon, ezt a társadalom többsége saját magának köszönheti.
Solt Ottilia
szociológus
-------------------------
Az adminisztratív módszerek, a címkézések, kategorizálások, diszkriminációk, az első-, másod-, harmadrendű állampolgárrá minősítés módszerének alkalmazása teljesen elfogadhatatlan, erkölcstelen számomra. Ezt a módszert erőltették az ötvenes években, ezt 1956 után, a valódi ellenforradalom idején. S az ilyen eljárás éppen azokat mocskolja be, akik alkalmazzák. Le kell szögeznem: a Magyar Tudományos Akadémiát Széchenyi István, és nem Dzsugasvili alapította.
Kosáry Domokos
történész, akkor még várományosa az MTA elnöki posztjának
-------------------------
Az erdélyi magyarság az egész országot kívánja az európai értékek világához közelebb tudni. Mindazoknak, akik ott élnek, a túlélési esélyt ebben a helyzetben az jelenti, hogy képesek vagyunk-e mi, erdélyi magyarok kidolgozni egy olyan gazdasági alternatívát, amely a román társadalom számára elfogadható, és így közelebb hozza egymáshoz az erdélyi magyarságot és a románságot. Ebben támaszkodtunk Magyarországra, és támaszkodni is remélünk.
Szőcs Géza,
az RMDSZ akkori főtitkára
-------------------------
Az egész térség népei – gazdaságilag, technikailag, kulturálisan stb. – még nem érettek meg arra, hogy az Európai Közösség tagjai legyenek. Hiszen még a spanyolok, portugálok, görögök, törökök integrációja is nehézségekkel jár. Szerintem Közép-Európa most az Európai Közösség előszobájában állónak tekinti magát. A népeknek komoly érdekük fűződnék ahhoz, hogy ezt az előszoba-állapotot, amelyet jó néhány évig konfrontáció jellemzett, az egymással való együttműködés kiépítésével töltsék ki.
Fejtő Ferenc
történész, író
