Hogy mi van?
Azt állítja Kövér László,
az Országgyűlés elnöke (az M1 A Lényeg című műsorában), hogy az alaptörvény negyedik módosítása ürügyet adott az Orbán-kormány elleni újabb nemzetközi puccskísérletre, ám az ingerültséget nem ez „a korábbiakhoz képest jelentéktelen változásokat hozó” alkotmánymódosítás, hanem a rezsicsökkentés váltotta ki.
Ezzel szemben a tény az,
hogy 1. nincs nemzetközi puccskísérlet, mert ha volna, akkor a puccs természetéből következően nem tudnánk róla, ellenben nyilvános európai figyelmeztetések és vizsgálatok vannak; 2. az alkotmánymódosítás nem jelentéktelen változásokat hozott, hanem az Alkotmánybíróság semmibevételét; 3. a rezsicsökkentés csak a sokadik, nem is a legnagyobb pofon a külföldi cégeknek. De ha Kövérnek mégis igaza van, és a világ legerősebb országai meg vállalatai valóban összefogtak az Orbán-kormány eltávolítására, akkor nem értem, miért nem üzenünk már hadat, miért nem szakítjuk meg a diplomáciai kapcsolatokat, és miért nem mozgósítjuk a hadsereget. Hajrá, Orbánék, Hajrá, Orbánország!
Azt állítja Bakondi György,
az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője (az Inforádióban), hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat előre kiadta a piros riasztást, a Katasztrófavédelem pedig időben felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség szerint senki ne induljon el autóval, mégis több mint tízezren akadtak el a hóban.
Ezzel szemben a tény az,
hogy az OMSZ csak 14-én, csütörtök délután adott ki piros riasztást, holott már délelőtt tükörjég alakult ki az M1-es és az M7-es autópálya egy részén, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján pedig március 14-én egyetlen figyelmeztetés sem volt olvasható a veszélyekről, és csupán március 15-én reggel hétkor számoltak be (utólag!) a rendkívüli időjárás elmúlt 24 órájáról. Ami tényleg katasztrófa.
Azt állítja Orbán Viktor
miniszterelnök (egynapos jordániai látogatásán, a jordán kormányfővel folytatott találkozója után), hogy Magyarország nagyon jó üzleti lehetőséget lát Jordániában, és ha a jordán befektetők Magyarországra jönnek, nemcsak minket választanak, hanem az emelkedőben lévő Közép-Európát is, amely az unió növekedési motorja lesz.
Ezzel szemben a tény az,
hogy Közép-Európa emelkedéséből éppen Magyarország esik ki: az egyik legutóbbi előrejelzés szerint a magyar gazdaság az idén is visszaesik, méghozzá 1,2 százalékkal. Az a bizonyos üzleti lehetőség pedig maximum az volna, hogy a 2008-as 200 millió dolláros kereskedelmi forgalmat próbálják meg újra elérni, jelenleg ugyanis mindössze 30 millió dollárért kereskedünk Jordániával. Ami még magyarra (és forintra) fordítva is nulla.
Azt állítja Giró-Szász András,
a kormány szóvivője (a Kossuth rádió 180 perc című műsorában), hogy a hirtelen jött időjárási katasztrófahelyzet Európa számos országában hasonló vagy még súlyosabb problémákat okozott, Belgiumban például 1600 kilométer hosszúságban alakult ki dugó az autópályákon.
Ezzel szemben a tény az,
hogy a dugó nem azonos a teljes elakadással, az akár 24 órásnál is hosszabb kényszerű leállással, ami a magyar M1-esen történt ezrekkel. Annyira nem, hogy a Flamand Közlekedési Hatóság szóvivője szerint a csúcsforgalmi időszakban normális körülmények között is 500 kilométernyi dugó van a belga utakon. Ráadásul ott már az is dugónak minősül, ha az autópályán csak 50 kilométeres sebességgel lehet haladni. Belgiumban mindenesetre lehetett közlekedni, Magyarországon viszont egyáltalán nem. Még szerencse, hogy a kormányszóvivő szerint a katasztrófavédelem százszázalékosan teljesített. Mi lett volna, ha csak 99 százalékosan?
