Vízválság fenyegeti Európát, kritikus ponthoz érkezett a kontinens
Az éghajlatváltozás és az egyre gyakoribb aszályok miatt Európa számos régiójában súlyosbodik a vízválság, amely sürgős intézkedéseket követel a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.
Az Economx számol be róla, hogy az Európai Unió vízgazdálkodása kritikus ponthoz érkezett, mivel a vízhiány az unió területének egyharmadát érinti. Az éghajlatváltozás és a tartós aszályok tovább súlyosbítják a helyzetet, különösen Dél-Európában, ahol a lakosság jelentős része állandó vízválsággal sújtott régiókban él.
Európa vízválsága: kihívások és kilátások
Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2022-ben az EU vízhasználati index plusz (WEI+) értéke 5,8% volt, ami 0,9 százalékpontos növekedést jelent 2000-hez képest. Ez a legmagasabb érték a 2000-es adatgyűjtés kezdete óta. A WEI+ a teljes vízfogyasztást méri az adott területen és időszakban rendelkezésre álló megújuló édesvízkészletek százalékában. Az értékek 20% felett általában vízhiány jeleit mutatják, míg a 40% feletti értékek súlyos vízhiányt jeleznek.
A legkritikusabb helyzet Cipruson alakult ki, ahol a WEI+ értéke 71%-ra emelkedett 2022-ben, szemben a 2000-es 59,5%-kal. Románia és Málta is a közepesen problémás kategóriába került, 21, illetve 34,1%-os értékekkel. Ezzel szemben Magyarország 1,7%-os értékkel a fenntartható kategóriában helyezkedik el, a 27 uniós tagállam közül a 11. helyen.
Annak ellenére, hogy a vízelvonás 19%-kal csökkent az EU-ban 2000 és 2022 között, a vízhiányos állapotok által érintett területek nem csökkentek, sőt, a helyzet 2010 óta tovább romlott. Az éghajlatváltozás várhatóan tovább növeli az aszályok gyakoriságát és intenzitását, ami valószínűtlenné teszi, hogy 2030-ra csökkenjen a vízhiány.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Zöld
2024. december 16., 13:55
A jövőben egyes növények teljesen eltűnhetnek Magyarországról a klímaváltozás hatására, míg mások termeszthetővé válhatnak.
Zöld
2024. október 15., 10:45
A klímabarát kertész legfőbb feladata a homlokzatok és tetők zöldítése, az öntözőrendszerek kiépítése vagy a csapadékvíz elvezetése.
Zöld
2024. augusztus 8., 12:57
Az idei rekordmeleg július a század végére átlagosnak ígérkezik - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben, szemléltetve a klímaváltozás várható következményeit.
A vízhiány különösen Dél-Európában jelent állandó problémát, ahol a lakosság körülbelül 30%-a él vízhiányos régiókban, és 70%-a olyan területeken, ahol erős a vízhiány miatti stressz. A mezőgazdaság, a közüzemi vízellátás és a turizmus jelentős nyomást gyakorol az édesvízkészletekre ebben a régióban.
Magyarországon is tapasztalhatók a vízhiány jelei. Tavaly nyáron a Duna Menti Regionális Vízmű 15 Budapest környéki település lakóit kérte az ivóvíz felhasználásának korlátozására a zavartalan vízellátás érdekében. Idén március 1-jétől az energiaügyi miniszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, hogy megfelelő vízgazdálkodással mérsékeljék a várhatóan száraz tavaszi időszak hatásait.
A Kárpát-medence különösen érzékeny az éghajlatváltozásra, mivel 20 %-kal gyorsabban melegszik, mint Európa más térségei. A hőségnapok számának növekedése és a csapadékhiány miatt jelentősek a párolgási veszteségek, ami tovább súlyosbítja a vízválságot.
Az édesvízkészletek nélkülözhetetlenek az emberi egészséghez, a természethez, valamint a gazdaságok és társadalmak működéséhez. Ezért további erőfeszítésekre van szükség a fenntartható vízhasználat biztosításához. A vízügyi keretirányelv előírja a tagállamok számára, hogy támogassák a rendelkezésre álló vízkészletek fenntartható használatát és hosszú távú védelmét.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
